2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.2. Matematika tehetséggondozás

2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a probléma­megoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok (...folytatás)

A tanult ismereteket, módszereket nem felejtik el, ha meglepő eredményt hozó feladatokat is mutatunk. Pl. 1 mm vastag fóliával lefedünk egy focipályát, majd összehajtjuk a fóliát úgy, hogy 15-ször félbehajtjuk. Milyen vastag lesz a hajtogatott csomag? Melyik a valószínűbb, az, hogy egy 30 fős osztályban van két olyan tanuló, aki az év ugyanazon a napján született, vagy az, hogy mind különböző napon születtek?

A tananyaghoz nem szorosan kötődő szakköri témák közül is érdemes néhánnyal tanórán is foglalkozni, mert az ezekre fordított idő a hatásukra kialakuló pozitív hozzáállás miatt bőven megtérül. Ezekkel a matematika iránt kevésbé érdeklődő tanulók is szívesen foglalkoznak, és kiválóan fejlesztik a gondolkodókészséget:

A logikai feladatok, igazmondókkal és hazugokkal kapcsolatos feladatok.

Mérlegeléssel kapcsolatos feladatok.

Konstrukciók, lehetetlenségi feladatok.

Körmérkőzések.

Ábrás feladatok (táblázatok, színezések, gyufafeladatok).

A módszertan régi tézise, hogy ha a tanuló rossz választ ad valamilyen kérdésre, akkor ne azt közöljük, hogy a válasz rossz, hanem olyan ellenpéldát mondjunk, amelyből a tanuló maga rájöhet a hibájára, és esetleg maga is javítani tudja azt. Ahhoz azonban, hogy a szóba jöhető rossz válaszok nagy részére tudjunk azonnal ellenpéldát adni, ezeknek az ellenpéldáknak a tanár számára készen rendelkezésre kell állni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a problémák megoldását nem közölni akarjuk, hanem a tanulót kérdésekkel rá akarjuk vezetni a megoldás felfedezésére. A kérdéseknek itt is készen rendelkezésre kell állniuk. Ebben már nem segít az, hogy a témák többségéhez feladatgyűjteményekben és az interneten ma már rengeteg feladatot találhatunk. Ezeket a készségeket és a hozzájuk tartozó példákat, kérdéseket a tanárnak önmagában ki kell fejlesztenie, össze kell állítania. Ezt a tanárképzés módszertani részében csak elkezdeni lehet, mert akkor még nincsenek meg azok a tanítási szituációk, amelyekhez ezeket kötni lehetne. A pedagógus továbbképzések segíthetnek elsősorban ezen készségek kialakításban. Olyan képzések, amelyeket tapasztalt tanárok vezetnek, akik nemcsak gazdag feladatanyagot tudnak felvonultatni, hanem abban is segítséget tudnak adni, hogy mely szituációkban milyen módszerek vezetnek eredményre. Különösen hasznosak lehetnek azok a továbbképzések (pl. az Erdős Iskola vagy a Pósa-táborok egy része,) ahol a résztvevők látják, hogy hozzáértő tanárok hogyan foglalkoznak tehetséges gyerekekkel.

Más példákkal, kérdésekkel kell felkészülni annak, aki átalagos képességű gyerekeket akar megnyerni a matematikának, az MTMI-irányú továbbtanulásnak, és másokkal annak, aki versenyekre készíti fel tanítványait. Ezért a szaktárgyi továbbképzések széles skálája nélkül elképzelhetetlen az eredményes tehetséggondozási rendszer kialakítása. Lehet, hogy a továbbképzéseket is az egyetemeknek kell szerveznie, de tehetséggondozási tapasztalatokkal rendelkező tanárok bevonásával.

A matematika tehetségfejlesztéssel foglalkozó pedagógusok többsége szerint általában nem a tehetségek felismerése jelent gondot, hanem az, hogy a tehetségesnek talált tanulókkal elfogadtassuk: szükséges és érdemes többet dolgozniuk a tehetségük fejlesztésének érdekében.