2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6. Főbb tehetségterületek
2.6.2. Matematika tehetséggondozás
2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a problémamegoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok (...folytatás)
Hogyan érhetjük el, hogy legyen kedve a tanulónak több energiát fordítani saját képességeinek fejlesztésére?
Ha a fentebb felsorolt tehetségjelek közül egy tanulónál felfedezzük valamelyiket, akkor először ezen a sikeres területen adjunk neki újabb feladatokat, hogy minél többször érezze a problémamegoldás örömét. A tanító, a tanár egy-egy ilyen jel megmutatkozásánál ne ragaszkodjon ahhoz, hogy a tanulót az osztály számára éppen aktuális tananyagból mérje, hanem néhányszor bátran értékelje jó osztályzattal, egyéb motiváló eszközzel a tanulónak a saját sikerterületén elért eredményét, majd fokozatosan szélesítse ezt a sikerterületet.
A tehetségek osztályközösségben való fejlesztése elképzelhetetlen differenciálás nélkül. Az egy csoportba járó, különböző felkészültségű tanulók különböző nehézségű feladatokkal való foglalkoztatása a tanórán is szükséges, de nagyon időigényes, és könnyen „széteshet” az óra. A házi feladatokban való rendszeres differenciálás viszont nagyon is ajánlott. A nehezebb, nem mindenki számára kötelező házi feladatok megoldását feltétlenül honoráljuk, dicsérettel és érdemjeggyel is.
A differenciálás hatékonyságának azonban vannak korlátai. A tapasztalat azt mutatja, hogy a matematika tanítása az idegen nyelvek tanításhoz hasonlít abból a szempontból, hogy ahogyan idegen nyelveket nem lehet hatékonyan tanítani nagyon heterogén csoportoknak, mert az alacsony szinten lévő nem érti azt, amit a magasabb szinten lévő mond, ugyanúgy matematikát sem lehet hatékonyan tanítani, ha egy csoportban nagyon különböző képességű gyerekek vannak. Az ilyen csoportokban hiába mond egy elegáns megoldást egy matematikafeladatra egy tehetséges tanuló, abból a gyengébb képességű nem tanul, mert nem érti. Ugyanúgy nem érti, mint ahogy a kezdő angolos nem érti a nyelvvizsgára készülő választékos mondatait. Anyanyelvi, irodalom- vagy történelemórákon valóban hasznos lehet a különböző képességűek egy csoportban oktatása, mert ott tanulhatnak a gyengék a jobbaktól. Ezt azonban nem szabad matematikából is erőltetni. Az idegen nyelvek óráin természetesnek tekintjük a tudás, felkészültség szerinti bontást. Matematikából is ez az eredményes.
Az iskolák döntő többségében már 10, de legkésőbb 12 éves kortól, tehát a 6. osztály után szükséges lenne lehetőséget biztosítani ilyen emelt szintű, a matematikát általában heti 5 órában tanuló osztály vagy csoport választására. Először matematikából, azután középiskolában matematikából és/vagy természettudományokból kellene emelt szintű osztályokat szervezni. A matematika tehetségfejlesztésnek sok lehetősége van, de a leghatékonyabb az emelt szintű és emelt óraszámú osztályokban való tanítás, lehetőleg csoportbontásban. Ha az iskolavezetés vagy a fenntartó mégsem járul hozzá ilyen osztályok indításához, akkor legalább azt célszerű elérni, hogy 7. osztálytól egy évfolyam osztályaiban a matematikaórák egyszerre legyenek, és a matematikaórákon ne osztályonként, hanem felkészültségi szint, illetve továbbtanulási cél szerint szétválasztva vegyenek részt a tanulók.
A differenciálásra ezekben az emelt szintű csoportokban is szükség van, de itt már, ha a nehezebb feladatot nem is tudja mindig önállóan megoldani az ebben az osztályban gyengébb tanuló, de van esélye rá, hogy megértse a jobbak által adott megoldást. A differenciált tanórai munka mellett is szükség lehet szakkörök és egyéb tehetségfejlesztő rendezvények, pl. matematikai délutánok vagy matektáborok szervezésére.
A nem speciális tantervű, de emelt szinten tanuló, kiemelkedő képességű tanulók tehetségéhez igazodó, a tanórai és a szakköri tehetségfejlesztés lehetőségeit egyesítő képzési formát dolgoztak ki a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, és ezt már több iskola is átvette. A Csillag Program néven futó kiscsoportos tehetségfejlesztő programban az a néhány 11., illetve 12. osztályos tanuló vesz részt, akik matematikai tehetségüket 10. osztályig bizonyították. Kiválasztanak egy olyan tantárgyat, amelyből nem érettségiznek, abból augusztusban előre levizsgáznak a tanév anyagából. Az órarend úgy készül, hogy amikor az osztálynak az adott tárgyból van órája, akkor egy tehetséggondozásban jártas mentortanár szabad, és így délelőtti, rendszeres, órarend szerinti órában dolgozik két-három tanulóval egyéni fejlesztési módszerekkel.
A Csillag Program tananyaga kb. felerészben a hagyományos tananyag elmélyítését szolgálja, másik felében pedig az érettségi tananyagán túlmutató, a sikeres versenyzést segítő, a kreativitást fejlesztő, a későbbi kutatómunkát előkészítő témaköröket tartalmaz. A tanév végén minden résztvevő egy záródolgozatot állít össze a végzett munka valamely részterületéről. Nagyon hatékony lehet ez a tehetségfejlesztési módszer minden olyan iskolában, ahol egy évfolyamon csak néhány kiemelkedő képességű tanuló van, és ennyi tanuló kedvéért nem célszerű speciális matematika tagozatot indítani, de ezzel a képzési formával felvehetik a versenyt a legjobbakkal, illetve előkészítést kapnak egy kutató jellegű pályához (további információk lásd 11. internetes forrás).
A matematika tehetségfejlesztés fontos eszköze a különböző matematikaversenyeken való rendszeres részvétel. Olyan versenyeken indítsuk a tanulókat, ahol van esélyük a sikerre. Első lépésként kiválóak a tesztversenyek, mert ott az első feladatok nagy valószínűséggel sikerélményt jelentenek, és nem kell bajlódni az indoklásokkal sem. Azért van szükség helyi és regionális versenyekre, hogy a nem kiemelkedő tanulók is sikerélményhez jussanak, de a kiemelkedő képességűek felkészítésénél is jó a fokozatosság. A minden korosztály számára elérhető levelezős versenyek pedig rendszerességre, a megoldások pontos megfogalmazására szoktatnak.
Nagyon hasznos, ha tanítványaink rendszeresen részt vesznek iskolán kívüli tehetségfejlesztő lehetőségekben. Városi, megyei szakkörökön, matematikatáborokban, a legjobbak Erdős Iskolában, Pósa-táborokon. Találkozhatnak más iskolák hasonló képességű és érdeklődésű tanulóival. A saját iskolájukban tanult ismereteket más szemszögből is hallhatják, és természetesen sok új dolgot is tanulhatnak.
Előző oldal Következő oldal
Következő fejezet: >>> 2.6.2.5. Javaslatok a hazai matematika tehetséggondozás eredményesebbé tételére