A tehetség kézikönyve

2.6.4.2.2. Tehetséggondozás versenyekre történő felkészítéssel

A kiválasztás alapján tehetségesnek talált tanulók különféle felmenő rendszerű tanulmányi versenyeken történő indítása szakmai szempontból fontos a megmérettetés, valamint a diákok közötti értékrend és az önértékelés kialakulása szempontjából is. Lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatására, megmutatkozik egyéniségük, problémamegoldó képességük, kreativitásuk. Fontos tudni azonban, hogy versenyhelyzetben nem minden tehetséges tanuló tudja a képességei alapján a tőle elvárható teljesítményt nyújtani. Ennek hátterében az önbizalom hiánya, a rossz önértékelés, a teljesítményt visszafogó szorongás állhat. Nem minden tehetséges tanuló jó versenyző! Ebben az esetben a tanár feladata az, hogy olyan területeken segítse kibontakoztatni tanítványa képességeit, amelyek megkímélik a közvetlen versenyhelyzettől. Érdemesebb a diákokat különböző pályamunkák megírására, kutatómunka végzésére, projekt készítésére biztatni.

Tartalmában és módszereiben igen széles versenykínálat áll az iskolák rendelkezésére.

A tehetségek versenyre történő felkészítésére célszerű átgondolt programot készíteni az alábbi célkitűzések és módszerek figyelembevételével.

A tanár a korábbi versenyanyagok ismeretében tervet készít a feladattípusok kiválasztására, melyek általában elméleti ismeretekhez és számítási feladatok megoldásához köthetők. Megyei és országos döntőkben laboratóriumi méréseket is számonkérnek.

Lényeges a problémamegoldással kapcsolatos tudás kialakítása, melyhez szorosan hozzátartozik a tanuló probléma iránti érzékenysége. Fontosnak tartom a tanuló önálló feladatmegoldásának követését és segítését.

Hogyan történik ez a gyakorlatban?

Tanárként meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a tanuló megértette-e a feladatot. A kezdeti részeredmények ellenőrzése információt ad arról, hogy a megoldás irányába mutatnak-e a számítások.

Meg kell vizsgálnunk, hogy az eredmények nemcsak próbálgatások (az adatok képletbe helyettesítésének próbálása), hanem a probléma megértéséből fakadnak.

Érdemes meggyőződnünk arról, hogy a tanuló helyes kérdéseket tesz fel magának. Ki tudja-e szűrni a lényegtelen vagy felesleges adatokat. Felismeri-e a feladatban lévő rejtett adatokat. Például egy vegyület ismeretében a moláris tömeg kiszámítható, vagy gázok standard moláris térfogata ismert mennyiség, stb.

Mutassunk be különböző feladatmegoldási módszereket! Tanítsuk meg őket a különböző megoldási stratégiák helyes kiválasztására! Például a keverési egyenlet használatával vagy következtetéssel történő megoldás különbözősége, célszerű használhatóságuk lehetősége.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.4.2.3. Tudományos kutatómunka mentori rendszerben