- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
2.6.6.2.5. A populáris nyelvi regiszter az irodalmi alkotótehetség fejlesztésében – egy szappanopera története (...folytatás)
A populáris kultúra e műfajának beemelése az irodalomórák tehetségfejlesztő munkájába jól hasznosítható tapasztalatokkal gazdagította a tanítási-tanulási folyamatot. A tanári instrukciók irányít szabtak ugyan a történetalkotásnak, de igen nagy teret kapott a kreativitást fejlesztő improvizáció, különösen a közösségi oldalak közlésfolyamatait imitáló kreatív kommunikáció. Dezsényi Péter a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás összefüggéseit vizsgálva tekint a kreatív kommunikáció felé. E kommunikáció formális és informális kereteit vizsgálva jut el ahhoz a megállapításhoz, hogy „a kreativitás igazi kulcsmozzanata annak a felismerése, hogy egy adott pillanatban valamely problémával kapcsolatban mit válasszunk: tartsuk magunkat szigorúan az adott logikai kerethez, vagy éppen most kell értelmezési szintet, narratívát váltani.” (Dezsényi, 2017, 14.) A kreativitás narratívákhoz kötött elgondolása jól összeillik a történetmondó műfajok, így a szappanopera ugyancsak narratívákat alkotó látásmódjával, történetszövésével. Az elvégzett szövegalkotási feladatban a bűn–bűnhődés okozatisága, az igazság feltárásáért folytatott küzdelem – ha túlzások és bagatell események révén is –, de narratív logikát feltételezett. A történetfordulatok közötti választás a perspektívakezelés szabályaihoz, a névben rejlő karaktertípushoz igazodva elvárta a kiszámítható döntéseket, ugyanakkor a spontán módon előállt helyzettel az adott pillanatban adekvát viselkedést. Az inadekvát döntések is nyithatnak játékteret, sőt, talán még jobban támogatják a kreatív gondolkodást, hiszen a történetet nyugvópontra kell juttatni a mindentudó narrátor tekintetén és hangján keresztül, ez pedig azt igényli, hogy a meghozott döntések spontánok, de ne esetlegesek és folytathatatlanok legyenek. E folyamat próbára tette az egyes csoportokon belül és között is az alkalmazkodóképességet, tudatos irányításon és feladat-végrehajtáson alapuló csoportdinamikát alakított ki, formálta a spontaneitásból eredő kockázatvállaló magatartást.
![](IMG/img3766.png)
2.6.6.4. ábra. A szappanopera egyik elkészült óriásplakátja