2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.10. Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben

2.6.10.6. Komplex sporttehetség-gondozó programok (...folytatás)

A táborban különböző programokban dolgoztuk fel a fenti témákat. Cél volt, hogy olyan sportolók is hozzájuthassanak a tehetségük kibontakozását segítő, hosszú távon is megmaradó, alkalmazható ismeretekhez, akiknek lakóhelyükön egyébként nem lenne lehetőségük mentális támogatás elérésére. A táborozók az első napon egy bevezető interaktív előadáson megismerkedhettek a tudatosság és felelősség szerepével a fejlődésben, illetve a fizikai képességek kibontakoztatásában. Megértették, hogy tudatuk határainak tágításával képességeiket is jóval nagyobb mértékben kibontakoztathatják. Ezután a Karászi Roland freestyle Európa-bajnokkal eltöltött bemutató és közös játék, majd a Dombi Rudolf friss olimpiai bajnokkal való beszélgetés további inspirációt nyújtott nekik, ami megalapozta az elköteleződésüket az egész tábori hétre. Jól mutatja az inspiráció és a belülről fakadó motiváció erejét, hogy a továbbiakban minden 16–19 éves sportoló részt vett az összes (önkéntes) tábori programon úgy, hogy az egész héten egyetlen fegyelmezési, viselkedésbeli vagy motivációs probléma nem merült fel. A programok között szerepelt közösségépítő foglalkozás a kommunikáció fejlődése, a pozitív közösségi minta és a támogató közösség erejének megtapasztalása érdekében. Az egyéni pszichológiai konzultáció és a csoportos pszichológiai foglalkozások az érzelmi és mentális fejlődéshez nyújtottak adalékot. A tajcsi-, a mediball- és a jógafoglalkozások a testben és a mozgásban való tudatosság fejlődését, illetve a test és tudat egyesítését célozták meg, továbbá bevonták a transzperszonális szintet is a tevékenységekbe. A táplálkozásban való tudatosságot a tábor étrendjét összeállító sportorvos dietetikussal való interaktív beszélgetés, illetve az éber figyelemmel (mindfulness) végzett étkezés volt hivatott elősegíteni. Az erős mentális jelenlétet és érzelmi bevonódást igénylő, a személyiséget is mélyen megmozgató tevékenységeken lazított a kirándulás, a kalandpark és a játék. Ugyanakkor a kirándulásnak és a lovaglásnak nemcsak a kikapcsolódás volt a céljuk, hanem a természettel való kapcsolat feltöltő erejének megtapasztalása is. A programoktól azt a hatást vártuk, hogy a részt vevő fiataloknak fejlődjön a tudatosságuk, megértsék a saját fejlődésükért való felelősségvállalás szerepét a lehetőségek kibontakoztatásában, inspirációt merítsenek, fejlődjön kommunikációjuk, társas készségeik, önismeretük. Cél volt, hogy támogatást kapjanak esetleges egyéni elakadásaikban, módszereket kapjanak a stresszel való megküzdéshez, erősödjön a figyelmük s az önbecsülésük. Visszajelzéseik alapján a program a fenti területeken igen jelentős pozitív tapasztalatokat nyújtott számukra, azonban a hosszú távú tényleges hatások vizsgálatához nyomon követéses vizsgálatra lenne szükség. Természetesen illúzió lenne azt gondolni, hogy egy egyhetes program feltétlenül azonnal integrálható ismereteket és mélyreható változásokat hoz az ember életében. De mindenképp pozitív adalékokkal szolgálhat a fejlődéshez. Mindemellett állíthatjuk, hogy az ilyen jellegű holisztikus programokban való rendszeres részvétel vagy esetleg a program átfogó beágyazása a sporttehetség-gondozó tevékenységbe igen jelentősen hozzájárulhat a képességek kiteljesítéséhez.

Itt kell megemlítenünk azokat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége jóvoltából megvalósított egyéb tevékenységeket, melyek közvetlenül támogatták a sporttehetség-gondozás komplex, rendszerszemléletű megközelítésének terjedését, erősödését: 2011-ben a Magyar Géniusz Program alatt rendezték meg Sárospatakon a Matehetsz, a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kara és a Kék Bolygó Tehetségpont közös szervezésében az Óriás leszel – Géniusz sporttehetség konferenciát. 2014-ben pedig a Tehetséghidak Program keretében kerültek megszervezésre az Új generáció – új szemléletek és utak a sporttehetség-fejlesztésben tudástranszferfórumok Bonyhádon és Zalaegerszegen. A sporttehetségfórumok célja egyfajta hídépítés volt a Matehetsz, illetve a sportegyesületek, sportági szövetségek, sportszakmai szervezetek, országos sportszervezetek, továbbá az egyéb, sporttehetség-gondozással foglalkozó szervezetek között. A kitűzött célok között szerepelt:

Megismertetni a sportszervezetek képviselőivel a Nemzeti Tehetség Programot és aktuális fázisát; a Tehetséghidak programot.

Tudásmegosztás – Jó gyakorlatok bemutatása a sporttehetség-gondozás területén.

Szakemberek közötti kommunikáció és együttműködés erősítése a témában.

Új szemlélet – tágabb perspektívák előtérbe kerülése a sporttehetség-gondozásban (pl. a fizikai tényezőkön túli tényezők szerepe a tehetség kiteljesedésében, illetve annak kifejtése, hogyan lehet dolgozni ezekkel. Modern, a jelen generáció igényeihez igazodó pedagógiai-pszichológiai szemlélet.).

Információáramoltatás – új lehetőségek bemutatása a tehetséggondozásban a sportolók, szakemberek, egyesületek számára.

A fórumokon összesen 29 sport-, oktatási és tehetséggondozó szervezet képviselői osztották meg tapasztalatikat a témában.