2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.8. Az egyéni tehetségfejlesztő programok készítésének és megvalósításának rendszerszerű folyamata (...folytatás)

a fiatal erős oldala(i)nak fejlesztése,

a tehetségígéret gyenge oldalainak fejlesztése,

a jelölt társas kapcsolatainak lehetséges problémái,

feltöltődést, lazítást jelentő programok.

(5) Miután a közreműködő szakemberek megegyeztek a fejlesztendő területek kijelölésében, ekkor következhet – ismét a fejlesztőszakember-gárdának az együttes ülésén – annak a meghatározása, hogy milyen konkrét pszichológiai, pedagógiai eszközrendszert mozgósít a fejlesztési feladatokhoz az adott intézmény. Ezen eszközök, módszerek vázlatos áttekintése ebben a fejezetben olvasható: gazdagítás, gyorsítás, differenciálás, tanácsadás.

(6) Miután áttekintettük a felhasználható pedagógiai, pszichológiai eszközrendszerünket, fontos megjelölni, hogy mely fejlesztési területen milyen konkrét célokat tűzünk ki, amelyeket a fejlesztendő fiatallal el szeretnénk érni a megjelölt fejlesztési periódus végére. Fontos, hogy ezeket a pedagógiai célokat pontosan nevezzük meg a fenti négy nagy tartalmi fejlesztési terület részterületeihez kapcsoltan. Ez természetesen ismét csak a közreműködő szakemberek közös megbeszélésének eredménye lehet. A fejlesztendő célokhoz kapcsoltan meg kell jelölnünk azt is, hogy milyen „mérőeszközökkel” fogjuk az egyes területek célrendszerének teljesülését kontrollálni.

(7) Már az előzőekből is kitűnik, hogy sokirányú, a hagyományostól gyakran eltérő feladatkör megoldása vár azokra az iskolákra, amelyek zászlajukra tűzik a hatékony tehetséggondozás jel-szavát, s elkezdik a rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok alkalmazását a pedagógiai gyakorlatban. E feladat sikeres teljesítésére akkor van esély, ha jól körülhatároljuk azokat a személyeket (és funkcióikat), akik közreműködése szükséges a hatékony egyéni tehetségfejlesztő program hatékony megvalósításához. Az oktatás bármely részének javításában nagy nehézség, hogy az egész tantestület elkötelezettsége szükséges hozzá, ez érvényes az egyéni tehetségfejlesztő programokra vonatkozóan is. A kutatások és a gyakorlati tapasztalat alapján a következő személyeknek és együttműködésüknek van kiemelt szerepe ezen programok sikeres megvalósításában: a fejlesztésben közvetlenül közreműködő szakembereknek, akik napi kapcsolatban vannak a fejlesztendő fiatallal (döntően pedagógusok, de más foglalkozásúak is lehetnek: edzők, mesterek, művészek stb.), a tanácsadónak, a pszichológusnak, a mentornak, tutornak és a szülőnek.

Hangsúlyozni kell, hogy a tervezés nem egyszeri aktus a programkészítés elején, ez végigkíséri a program egész megvalósításának időtartamát, hiszen az egyéni fejlesztő program folyamatos megfigyelése során érkező információk menet közben a terv korrekcióját tehetik szükségessé. Ezért is fontos a program megvalósításában közreműködő szakemberek alkalmankénti (minimum kéthavonta, de ha a helyzet szükségessé teszi, bármikor történő) közös értékelő megbeszélése, amelyen beszámolnak az általuk megvalósuló célkitűzések aktuális állapotáról, esetleg korrekciókat hajtanak végre a célok kitűzésében, a pedagógiai, pszichológiai eszközök felhasználásában.

(8) Mivel minden egyéni tehetségfejlesztő programnak meghatározott időtartamra kell készülnie – általában egy tanév –, a program lezárulásakor egy átfogó értékelő megbeszélésre – az összegyűjtött eredmények és más információk alapján – van szükség, amelynek során a programban közreműködő pedagógusok és más szakemberek, a szülő, a fejlesztést megélő fiatal együttesen értékelik a fejlesztő program eredményeit, tapasztalatait, szembesítve a célkitűzéseket és az elért eredményeket. Fontos itt is a „záráskor”, hogy az adatszerzés sokféle forrásból és értékelési eszközzel, módszerrel történjen, ahogyan az „indulást” is komplex előzetes információgyűjtés jellemezte (vö. Balogh, 2016; Sarka, 2013). Eyre (1997, 50–51.) summázó gondolatait nagyon fontos idézni: „Ahhoz, hogy a tanár hatékony oktatást nyújthasson az egyes tanulók számára, az értékelésnek, tervezésnek és ellenőrzésnek egy állandó körforgását kell fenntartania: az egyéni igényeket értékelni kell, meg kell próbálni megfelelő fejlesztést biztosítani és ellenőrizni az eredményeket. Az ellenőrzés eredményei aztán egy új értékelés és terv kiindulópontjaként szolgálnak.”

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje