2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás

2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek

2.5.4.1.6. A tehetség-tanácsadás során alkalmazott főbb módszerek (...folytatás)

Információk és információforrások a pályázati lehetőségekről és a pályázatok elkészítésének módjairól.

A különböző tehetségterületeken szervezett versenyekre vonatkozó ismeretek.

Képzési lehetőségek ismerete (hazai és nemzetközi tehetséggondozó és képző műhelyek).

Pénzügyi támogatások, ösztöndíjak hozzáférési lehetőségeinek ismerete.

Az iskolai és otthoni tanulás segítésének módszerei stb.

Az információgyűjtés lépésben az adott problémahelyzetnek és a tanácskérő tulajdonságainak megfelelően kell ebből az információhalmazból szelektálni, és a személy számára releváns, valós lehetőségeket beemelni a tanácsadási folyamatba.

Mérlegelési eljárások

A tanácsadás során a tanácskérő problémájának megoldására irányuló alternatívák kidolgozása történik. Az esetek zömében több megoldási lehetőség közül is választhat a tanácskérő. Nem minden alternatíva valósítható meg egy időben (például több egyetem kínálhatja ugyanazt a képzést, több hasonló pályázat jelenhet meg, stb.). Ezért elengedhetetlen, hogy a tanácskérő ki tudja választani a számára legmegfelelőbb megoldási lehetőséget, és elköteleződjön mellette. „A döntéshozatal olyan választási folyamat, amely különböző cselekvési lehetőségekre (beleértve a nem cselekvést is) terjed ki, és eredménye a döntés, vagyis valamilyen cselekvési lehetőség melletti állásfoglalás. A döntés tehát valamely cél elérésére irányuló kiállás, általában alternatív lehetőségek közötti választás, amely többnyire meghatározza a cél elérésének a módját is. A döntés mindig kockázattal és felelősséggel jár.” (Czuprák és Kovács, 2017, 135.)

Az alternatívák közötti mérlegelést elősegítő eljárások ehhez a döntéshez nyújtanak módszertani segítséget. Ilyen mérlegelési eljárás például az előnyök-hátrányok összehasonlítása, amikor két alternatíva között kell dönteni. Ezt az eljárást célszerű írásban elvégeztetni a tanácskérővel. A két alternatívát egymás mellé írva össze kell gyűjteni és leírni, hogy milyen előnyei lennének, ha az egyiket, és milyenek, ha a másikat választaná. Ugyanígy azt is le kell írnia, hogy milyen hátrányokkal járna, ha az adott megoldást választaná. Az előnyök-hátrányok összeírása vizuálisan is szembetűnővé teszi, hogy melyik alternatíva kedvezőbb a tanácskérő számára. Kettőnél több megoldási lehetőség esetén a tanácskérő szubjektív szempontjai alapján pontozhatók az egyes alternatívák, és így válnak összehasonlíthatóvá. A vizuális megjelenítésen túl természetesen a választás megbeszélésére is szükség van a tanácskérővel. A mérlegelés a tanácsadás utolsó előtti szakasza. Ahhoz, hogy eredményesen legyenek használhatók a mérlegelési módszerek, feltétlenül fontos az előző lépések munkája. A döntést elősegítő mérlegelési eljárások abban segítik a tanácskérőt, hogy a maga (és gyermeke, tanítványa) számára a legoptimálisabb megoldást válassza ki.

A tanácsadási módszerek egyaránt alkalmazhatók az egyéni és a csoportos tanácsadás keretei között.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4.2. Az egyéni tanácsadás