- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
2.5.4.2. Az egyéni tanácsadás (...folytatás)
Harmadik lépés: Információgyűjtés
Az információgyűjtés lépésében a tanácskérő személyiségéhez illeszkedő, a problémamegoldás szempontjából fontos információk kerülnek a tanácsadási folyamat középpontjába.
Ebben a lépésben a külső valóságon, a realitáson van a hangsúly, a környezetben ténylegesen fellelhető, szóba jöhető megoldásmódok, lehetőségek kerülnek előtérbe. Előző példánknál maradva: a tanácskérő szubjektív elemei alapján szükségesnek tűnik, hogy információkat kapjon a hatékony időgazdálkodásról, lehet beszélni a napirend jelentőségéről, megismerheti a Pomodoro-technikát. A tanulási technikák közül érdemes beszélni a lényegkiemelés jelentőségéről, a vizuális tanulási stílusához illeszkedő
Módszertani szempontból itt is megmarad a beszélgetésvezetés, mint a tanácsadás fő módszere, de ez kiegészül az információhordozók használatával. (Például tájékoztató kiadványok, számítógépen elérhető információk, könyvek.) Az információnyújtás mellett fontos feladat annak átbeszélése is, hogy a látott vagy hallott információk közül mit tud elfogadni a tanácskérő, melyeket tudná beépíteni saját szokásrendszerébe.
Negyedik lépés: Mérlegelés
A mérlegelés lépése a lehetséges megoldások összevetését tartalmazza a mérlegelési eljárások alkalmazásával. Célja: a tanácskérőhöz igazodó konkrét megoldási lehetőségek közötti választás elősegítése. A mérlegelés során a tisztázás lépésében kapott szubjektív elemeket és a probléma szempontjából jelentős információkat hozzuk kapcsolatba egymással, és alternatív megoldási lehetőségeket alkotunk. Tekintettel arra, hogy a tanácsadási folyamatban eddig csak gondolati síkon történt a problémamegoldás kidolgozása, fontos, hogy a végleges döntés kialakítása előtt a tanácsadó realitáspróbát végezzen, kipróbáltassa a tanácskérővel, hogy a megoldási hipotéziseket valóban meg tudja-e valósítani. A példaként felhozott esetben megoldási alternatíva lehet a diák délutáni tanulási napirendjének a kialakítása és/vagy a Pomodoro-technika alkalmazása a tanulás során, ezzel kiküszöbölve a túltengő internethasználatot. A tanulási technikák közül a lényegkiemelés, a felmondás technikájának kialakítása, illetve a
Ötödik lépés: Döntés – cselekvési terv kidolgozása
Ez a lépés a tanácsadási folyamat lezárása. Célja a problémadefinícióhoz kapcsolódó legoptimálisabb megoldás kiválasztása, és a megvalósítás módjának kidolgozása. A végső döntés kialakításához célszerű megbeszélni a mérlegelés lépése során kapott otthoni feladat elvégzésében szerzett tapasztalatokat. Ezek mutatják meg, hogy mennyire tudja megvalósítani a tanácskérő a kidolgozott megoldási alternatívát. Amennyiben a tapasztalatok igazolják az előző szakaszban kiválasztott megoldás helyességét, úgy itt elsősorban a megvalósítás módját kell kidolgozni, szükség esetén cselekvési tervet készíteni, és az egyéni tanácsadás folyamatát ezzel le is lehet zárni.
A megoldás megvalósításának nyomon követése céljából a tanácsadó visszajelzést kérhet a tanácskérőtől a sikerességéről, a cselekvési terv végrehajtásának eredményeiről. A kapcsolatot fenntartva szükség esetén a tanácsadó ismételten segítséget nyújthat