2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei

2.6.15.1. Szociális/társas intelligencia, szociális kompetencia (...folytatás)

(8) érzékenység,

(9) önbizalom, valamint bizalom másokkal kapcsolatosan.

Goleman modelljében szintén megjelenik a felsorolt dimenziók többsége, de ő ezeket működésük szerint két nagy csoportba sorolja. Megkülönbözteti a társas tudatosságot és a társas készséget. Szerinte a „társas tudatosság az, amit másokkal kapcsolatosan észlelünk, a társas készség pedig mindazt jelenti, amit az észlelések birtokában teszünk.” (Goleman, 2007, 114.) Az előbbi kategóriába sorolja az empátiát, illetve annak két fajtáját (elemi empátia: együttérzés, az érzelmi jelzések érzékelése; empátiás pontosság: mások érzéseinek, szándékainak és gondolatainak megértése), a másikra való ráhangolódást és a társas életre vonatkozó ismereteket. A szociális készség körébe az azonos hullámhossz (nem verbális jellegű összhang), önmagunk hatékony bemutatása (jó benyomás keltése), befolyás (a társas helyzetek kimenetelének alakítása) és a törődés tartozik. Ez a felosztás természetesen csak egy lehetséges megközelítés, de jól mutatja, hogy számos nyitott kérdés vár még válaszra a társas intelligencia tartalmára vonatkozóan. Például miért épp ezek a kategóriák jellemzik legjobban a szociális intelligenciát, miért éppen ezek a csoportok alakíthatóak ki velük kapcsolatosan, mit értünk pontosan a szociális készség fogalmán.

Ezen kérdések és problémák megválaszolásában nagy segítséget jelent azon kutatási megközelítés, amely a szociális viselkedést irányító összetevők rendszerét, fejlődését, a fejlődést befolyásoló tényezők körét, valamint a fejlesztés lehetőségeit elemzi elméleti és empirikus vizsgálatok során.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.15.1.1. Szociális kompetencia