2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése

2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása (...folytatás)

Művészeti tehetséggondozó programok hatásvizsgálatának eredményességi mutatói lehetnek: továbbtanulás az adott művészeti területen, versenyeredmények, kiállítások, elnyert pályázatok, rangos műsorokon szereplések, bemutatók, volt tanítványok figyelemmel kísérése a pályán, képességfelmérő teszt, tanulmányi eredmény, tantárgyi mérések.

Pszichomotoros tehetségterületek eredményességi mutatói: az adott sportágban elért versenyeredmények, NETFIT® országos felméréshez viszonyítva a fejlesztett csoport vagy tanuló eredményeinek növekedése, egyéb, a sportág szempontjából releváns teljesítmények növekedése (pl. javuló szintidő, előrelépés a helyi, országos, nemzetközi rangsorban stb.).

Szociális tehetségterületek eredményességi mutatói: jól működő közösség, a szociometria kohéziós indexe javul, nincs peremhelyzetű, magányos tag, szervezői képesség teszteredménye javul, csoportok számára hirdetett közösségi versenyen elért eredmények, diákönkormányzati aktivitás stb.

A hatásvizsgálati módszerek kiválasztásánál érdemes arra törekedni, hogy a bemeneti vizsgálat eredményei mutassák a fejlesztett csoport induló szintjét, a kimeneti mérés pedig a program zárásánál tapasztalható fejlettségi szintet. A konkrét iskolai tehetséggondozó programokhoz tervezett hatásvizsgálatokról példákat a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban című, a tehetségkönyvtárban megjelent népszerű kiadványban lehet találni (Polonkai, 2011).

A kontrollcsoport kiválasztása azt jelenti, hogy a fejlesztett csoport mellett egy másik, hasonló létszámú csoportot is meg kellene vizsgálni, akik hasonló életkorral, képességfedezettel, szociokulturális háttérrel stb. rendelkeznek, hogy egyedül az legyen a két csoport közti különbség, hogy a fejlesztett (kísérleti) csoport részt vesz a tehetséggondozó programban, a másik, a kontrollcsoport pedig nem. Nehéz kérdés egy egyszerű iskolai tehetséggondozó program számára a kontrollcsoport biztosítása, mert általában nincs annyi gyerek egy iskolában, hogy a tehetséggondozó programban részt vevő tanulók mellett kiállítsanak egy másik, hasonló tulajdonságokkal rendelkező csoportot, akik nem vesznek részt a tehetséggondozó programban. Etikai dilemmát is okozna az iskolában egy olyan helyzet, amikor a tanári kar tudja néhány gyerekről, hogy tehetséges, indul is tehetséggondozó program, de mégsem vonhatják be őket ebbe, csak azért, hogy legyen kontrollcsoport. Egy másik iskola tanulóinak eredményeivel való összehasonlítás pedig azért nem nagyon jó megoldás, mert az iskola mint hatótényező már önmagában olyan jelentős háttérváltozó, amely előidézheti a különbségeket. Tehát ilyenkor nem biztos, hogy a tehetséggondozó program hatásáról kapunk információt, hanem inkább az iskola hatásáról.

Abban az esetben, ha kontrollcsoportos mérésre nincs lehetőség, célszerű országos mérési eredményekhez vagy a mérőmódszerek sztenderdjeihez hasonlítani a fejlesztett csoport eredményeit.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.8.4.5. A céloknak megfelelő adatgyűjtések elvégzése, statisztikai célú adatbázisok létrehozása