2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései

2.2.2.4. Út az intézményi tehetségazonosításhoz: kérdések, mielőtt hozzákezdünk (...folytatás)

Mennyire illeszkedik a rendszer az oktatási törvényekhez, rendeletekhez, protokollokhoz?

Mennyire rugalmas a rendszer ahhoz, hogy alkalmazkodjon a személyi, gazdasági változásokhoz?

Hogyan segíti a rendszer a szülők és tanulók elégedettségét?

Ezeket a kérdéseket a tehetségazonosítást tervező-végző intézménynek kell megválaszolniuk, majd az így kapott válaszok ismeretében tud egy pszichológiai mérésekben járatos szakember hasznos és megalapozott tanácsot adni arra nézve, hogy milyen területeket, milyen eszközökkel érdemes mérni, illetve hogy a kapott adatokat hogyan elemezzék és használják fel a későbbiekben. Ahogy láttuk, van, amikor arra a döntésre juthatunk, hogy nem szükséges pszichológiai vizsgálatokat alkalmaznunk az azonosítás során, míg máskor ésszerűnek és célszerűnek tűnik az átfogó mérés. Ez utóbbi esetben törekednünk kell a gazdaságos, ugyanakkor kellően árnyalt és hatékony vizsgálatra, az eredmények megfelelő kezelésére és értékelésére, valamint a méltányos és esélyteremtő hozzáállás kialakítására.

Irodalom

Bíró Gábor (2015). A vezető feladata az intézményi tehetséggondozás rendszerének kialakításában. In Polonkai M. (szerk.), Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 17–48.

Borland, J. H. (2005). Gifted education without gifted children: The case for no conception of giftedness. In Sternberg, R. J., Davidson, J. E. (Eds), Conceptions of Giftedness. New York: Cambridge University Press, 1–19.

Cornell, D. G. (1989). Child adjustment and parent use of the term “gifted.” Gifted Child Quarterly, 33(2), 59–64.

Cross, T. L., Frazier, A. D. (2009). Guiding the psychosocial development of gifted students attending specialized residential STEM schools. Roeper Review, 32(1), 32–41.

Ericsson, K. A., Lehmann, A. C. (1996). Expert and exceptional performance: Evidence of maximal adaptation to task. Annual Review of Psychology, 47, 273–305.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában