2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában

2.2.3.5. A versenyzés hátrányai (...folytatás)

A pedagógus szocializálhatja a kiemelkedő tehetséget a proszocialitásra. A jobb képességű egyén adhat is gyengébb képességű társainak azzal, hogy megfelelő módokon, helyen és időben segíti őket. A megbecsült és nem lenézett vesztestől inkább várható, hogy elismeri és támogatja a győztest, mint a lenézett és megvetettől.

A társas kapcsolatokra az is negatív hatással lehet, hogy a versenyekre való felkészülés időigényes, amely nem csupán az általában vett szabadidő, de értelemszerűen a kortárs kapcsolatok rovására is mehet. A tehetséges diákok, akik szeretik azt a területet, amelyen kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, gyakran átélik ezt a negatív következményt, de a tehetségterületük iránti érdeklődés mégis prioritást kap.

A versenyek egyénre gyakorolt negatív hatásai között vannak kutatók, akik azt hangsúlyozzák, hogy azok, akik versenyeznek, túlzott stressznek teszik ki magukat, szorongást, testi tüneteket élhetnek át (Humphrey és Humphrey, 1985). Ezeket a lehetséges következményeket a kiemelt versenyeredményeket elérő tehetségek egy része is említette. Fülöp és munkatársai (2018) kutatásai szerint a versenyeken való részvételnek és az oktatási közeg versengési klímájának csak minimális hatása van a pszichés és szomatikus megbetegedésekre, ugyanakkor a tehetséges diákok egy részére éppen ellenkezőleg hatnak, vagyis erősítik a pszichés védőfaktorokat (a rezilienciát, az énhatékonyságot, a pozitivitást és az önfejlesztő versengést). A pszichés védőfaktoroknak viszont nagyon nagy hatása van arra, hogy erős versenyközegben is egészséges legyen az egyén. A versengést kerülni igyekvő attitűdök ugyanakkor növelik a pszichés és testi megbetegedések valószínűségét, de függetlenül attól, hogy a versengést kerülni igyekvő egyén ténylegesen versenyzik-e, illetve versengést serkentő vagy éppen azt elkerülni igyekvő pedagógiai közeg veszi körül. Vagyis a versenyeken való részvétel és a versenyeztetés hatása elsősorban attól függ, hogy a versenyző személyisége mennyire kiegyensúlyozott és mennyire rendelkezik pszichés védőfaktorokkal. A kiegyensúlyozatlan és versengéstől szorongó tehetségek általánosságban, verseny nélkül is hajlamosabbak a pszichés és testi megbetegedésekre.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.3.6. Az adaptív és sikeres versengéshez szükséges pszichés képességek