2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.6. Külföldi példák az egyéni tehetségfejlesztő programok elterjedésére (...folytatás)

Az USA-ban is fókuszban van a tehetséggondozás: „Amerikában egyetlen gyermek sem maradhat le. Minden gyermeket úgy kell oktatni, hogy a legnagyobb teljesítményt ki tudja hozni magából.” (NCLB, 2002, idézi: Fuszek, 2011, 20.) Alapvető cél az egész amerikai nemzetre vonatkozó tudásszint emelése.

Amint az előzőekből is kitűnik, ha más-más eszközökkel is, de az említett országok – és rajtuk kívül még sok helyen a világban – kiemelt szerepet tulajdonítanak a tehetségígéretek, tehetséges gyerekek, fiatalok fejlesztésében az egyénre szabott programoknak. Ehhez rendelkezésre állnak a pedagógiai és pszichológiai eszközök, módszerek, de természetesen nem egyszerű ezeket a tömegoktatás céljaival, eszközeivel összehangolni. Alapgondolat volt az előzőekben az, amit Benbow (1998) az ezredfordulón megfogalmazott: minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse a potenciálját. Az „egyméretű” oktatási rendszer nem hatékony, és így nem tesz eleget az egyenlőség elvének. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni mint egyforma hozzáférési lehetőséget az egyén adottságainak megfelelő oktatáshoz. Ahogy Gardner (1991, 92.) megfogalmazta: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat.” Mint az a fenti országok gyakorlatából is kiderült, az egyéni fejlesztő program az egyik leghatékonyabb eszköze a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak, s ezt a magyar tehetséggondozásban is széleskörűen alkalmazni szükséges tehetségfejlesztő munkánk, de egész oktatási gyakorlatunk hatékonyabbá tételéhez!

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.3.7. Ziegler és Heller egyéni tehetségfejlesztő programjának modelljei