2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.10. Összegzés: változatosság a differenciálás tehetséggondozásban alkalmazott szervezeti kereteiben (...folytatás)

mentorprogram (részletek: Dávid M. és mtsai, 2014),

tutorprogram stb. (részletek: Polonkai, 2017).

Ezek mindegyike hatékony lehet: a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell közülük választani. M. Nádasi Mária (2011, 51.) kiemeli a tanóra jelentőségét, változatosságának fontosságát, s ezt több tényező is meghatározza: „[…] az adaptív oktatás szükségessé teheti a változatos óraszervezést. A szervezési módok melletti döntést aktuális nevelés-oktatási céljainak, a tananyag jellege, a rendelkezésre álló idő, az oktatás körülményei, a pedagógus szakterületi, pedagógiai, pszichológiai felkészültsége, a tanulók sajátosságairól való tudás, az aktuális tanár–tanuló, tanuló–tanuló viszony, valamint az érintettek testi-lelki állapota befolyásolja.” Természetesen fontos az is, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében, ebben a tekintetben is csak egységes rendszerben lehet sikeres a tehetséggondozás. (vö. Polonkai, 2011, 2014).

Nyilvánvalóan más kiemelt funkciói, jellemzői vannak a tanórának és a tanórán kívüli (iskolán kívüli) formáknak. Az órai tehetségfejlesztés során az érdemi differenciált munka elengedhetetlen a sikerhez, emellett középpontba kell állítani az egyéni tanulási stratégiák fejlesztését, s folyamatosan biztosítani kell a tanulók számára a valódi kihívásokat. A tanórán kívüli tevékenységeket elsősorban az egyéni érdeklődésre kell építeni, a minőségi gazdagítás elveit kell megvalósítani, valamint változatos szervezeti formákat kell kialakítani, lehetőleg túllépve az iskola falain is (Ba-logh, 2006, 2012, 2017). Mind a tanórai foglalkozásokon, mind egyéb keretekben akkor hatékony a tehetségfejlesztés, ha a differenciálás elve következetesen érvényesül, felhasználva az egyéni tehetséggondozó programok kínálta gazdag eszközrendszert is (vö. Grassinger és Duan, 2012). Ez utóbbi témakör teljes kidolgozottsága megtalálható: Balogh, 2016.

Irodalom

Archambault, F. X., Westberg, K. L., Brown, S. W., Hallmark, B. W., Zhang, W., Emmons, C. L. (1993). Classroom Practices Used with Gifted Third and Fourth Grade Students. Journal for the Education of the Gifted, 16(2), 103–119.

Balogh, L. (2001). Personality Development of High-Ability Pupils Aged 10–14. In Balogh, L., Tóth, L. (Eds), Gifted Development at Schools: Research and Practice. Debrecen: University of Debrecen, 127–137.

Balogh László (2004). Iskolai tehetséggondozás. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Balogh László (2006). Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis Kiadó.

Balogh László (2012). Komplex tehetségfejlesztő programok. Debrecen: Didakt Kiadó.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás