2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei

2.6.15.4. Összegzés (...folytatás)

Nagy Henriett (2010). A képesség-alapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. (PhD-értekezés) Budapest: ELTE, Pszichológiatudomány Doktori Iskola.

Nagy József (2007). Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Szeged: Mozaik Kiadó.

Nagy József, Zsolnai Anikó (2001). Szociális kompetencia és nevelés. In Báthory Zoltán, Falus Iván (szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Budapest: Osiris Kiadó, 251–269.

Nowicki, S., Duke, M. P. (1992). The association of children’s nonverbal decoding abilities with their popularity, locus of control, and academic achievement. Journal of Genetic Psychology, 153, 385–393.

Ogilvie, E. (1973). Gifted children in primary schools. London: Macmillan.

Parke, R. D. (2004). Development in the family. Annual Review of Psychology, 55, 355–399.

Petrides, K. V., Furnham, A. (2001). Trait emotional intelligence: Psychometric investigation with reference to established trait taxonomies. European Journal of Personality, 15, 425–448.

Reitz, S. (2012). Improving social competence via e-learning? The example of human rights education. Frankfurt: Lang, Peter, GmbH, Internationaler Verlag der Wissenschaften.

Rose-Krasnor, L. (1997). The nature of social competence: A theoretical review. Social Development, 6, 111–135.

Saarni, C. (1999). Emotional competence and self-regulation in childhood. In Salovey, P., Saarni, C. (Eds). The development of emotional competence. New York: Guilford Press.