- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben
4.3.3. Összegzés. Visszatérő témák és tendenciák a tehetséggondozás nemzetközi gyakorlatában
Fejezetünknek ebben a részében a tehetséggondozásnak néhány olyan jellemzőjével foglalkozunk, amelyek a mai tehetségpedagógiát jellemzik. Némelyik jelenség esetében vissza tudunk majd utalni az általunk ismertetett programokra is, mivel azonban terjedelmi okokból ezeket is csak egészen vázlatosan tudtuk bemutatni, más programok sokaságáról pedig nem is volt módunk szólni, e fejezetrészben egy sor olyan jelenséget is megemlítünk, amelyekkel az előzőekben még csak utalásszerűen sem tudtunk foglalkozni.
(1) A tehetségpedagógiai erőfeszítések mögött mindig meghatározó jelentőségű tehetségkoncepciók állnak. Ezek olykor explicite is megfogalmazódnak, gyakran azonban implicitek maradnak. Még ha explicit tehetségkoncepcióra épít is egy program, a gyakorlati kivitelezhetőség, a mindennapi élet realitásai miatt ezek a koncepciók sokszor eklektikusak, a programok fejlesztőit, gyakorlati kivitelezőit pedig számos laikus, implicit nézet (Sternberg, 1993) is befolyásolja, amelyek az életük során véletlenszerűen begyűjtött és nem szisztematikusan rendezett tapasztalataikból fakadnak. Mindezzel együtt a gondosan kidolgozott elméleti alapokra épített programok is működhetnek alacsony hatásfokon, és a laikus elméleteken nyugvók is lehetnek hatékonyak – de ez persze fordítva is igaz.
(2) A maga meghatározó munkáiban David Dai (2015) 3 alapvető tehetségpedagógiai paradigmát ír le, amelyek kialakulásukat tekintve történetileg követték egymást, de a mai tehetségpedagógia világában szinkron, illetve kevert módon is jelen vannak.
(a) A tehetséges gyerek paradigma
(b) A tehetség fejlődés-folyamatelvű paradigmája
(c) Végül a tehetség mint összetett differenciációs folyamat paradigma
Míg a legelső paradigma jellegzetesen ritkaságelvű és elitista a tehetség jelenségének felfogásában, a harmadik paradigma demokratikus és szélesen kiterjedő lehetőségként fogja fel azt. A fejlődés-folyamatelven nyugvó paradigma átmenetet képez a kettő között. Az első paradigma jó alapot biztosít például a korai akadémikus tehetségszelekciókon nyugvó akadémikus értelemben elitiskolai képzések számára, mint amilyen a példáink között a Bronx High School programja. A második paradigma a speciális, tudásterület-kötött tehetségfejlesztő programok elméleti alapjait biztosítja, a harmadik paradigma a kései szelekciós, sokféle komplex lehetőséget sokaknak biztosító programokat alapozza meg szemléletileg.
(3) Minthogy valóban csak vázlatosan tudtunk néhány programot bemutatni a fejezetünkben, nem tudtunk kitérni a jelenlegi tehetségpedagógia alapvető dilemmakomplexumára, amelynek a fő elemei:
(a) különleges minőségű, kiváló oktatás biztosítása a tehetségesek számára
(b) az egyenlőség elvének