- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
2.6.7.4. Beszéd- és értelemgyakorlatok mai szemmel: 19. századi válaszok 21. századi kihívásokra (...folytatás)
5. szakasz: A helység és határa: földrajzi előfogalmak, növény- és ásványismeret.
6. szakasz: A természet körébe eső némely jelenségek. Az ég, idő, Isten.
A beszéd- és értelemgyakorlatoknak szoros részét képezték a mondókák és a mesék, valamint a népdalok, amelyek az érzelmi és erkölcsi nevelést szolgálták. Ez a herbartiánizmus hatását mutatja (Adamikné, 2016, 26.).
Nagy László figyelmeztet: a tárgy nem lecketanulás, hanem beszélgetés! „A dologra vezető kérdéseknél nem szükséges, hogy a gyermek mindig egész mondatokban adja a feleletet, de a kihozott eredmény előadásánál az egész mondatokban feleltetés szabályul tekintessék. Az egész mondatokban felelés kényszeríti a tanulót, hogy éberebben figyeljen tanítója kérdéseire, s egészében kövesse gondolatával tanulótársai feleletét. Ez segíti elő nagymértékben a beszédbeli előadás folyékonyságát és gyakorlottságát.” (Adamikné, 2016, 25.)
Az előzőekben leírt elvek nem véletlenül hangozhatnak ismerősen, hiszen mai oktatásunk és a tehetséggondozás is számol velük. A jelenleg érvényben lévő kerettanterv szerint a 3–4. osztályos gyermekek beszédbeli nevelésének célja és elvi alapjai a következők (http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html) (2.6.7.1. táblázat)
Mindezt olyan tevékenységek segítségével igyekszik elérni, mint a helyes beszédlégzés elsajátítása, a nonverbális eszközök gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló stb.). A kerettanterv fölhívja a figyelmet arra is, hogy a 2.6.7.1. táblázatbeli
2.6.7.1. táblázat. Az érvényben lévő kerettanterv céljai, elvi alapjai és kulcsfogalmai