2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat (...folytatás)

A jó eredményeket felmutató minőségi oktatással szemben a méltányosság követelménye is megfogalmazódik. Az iskolának ideális esetben csökkentenie kellene a tanulók eltérő származásából és veleszületett képességeiből adódó különbségeket, melyek rendre megmutatkoznak a tanulmányi eredményekben és a továbbtanulási esélyekben (Gyökös, 2015). Ugyanakkor látni kell, hogy az eredményességben megjelenhet az iskola szakmai munkájától nagyrészt független, egymástól eltérő külső körülmények hatása is (Balázsi és Horváth, 2012) (például a szociokulturális háttér különbségei vagy a tanulói összetételből adódó egyenetlenségek – lásd a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumok felvételi rendszeréből adódó tanulói szelekciót).

Az úgynevezett hozzáadott érték fogalmával válik értelmezhetővé, hogy azt az iskolát tekinthetjük valóban eredményesnek, amelyik képes az adottságai – így a tanulók társadalmi összetétele – alapján elvárhatónál jobban teljesíteni (Balázsi és Horváth, 2012). A hozzáadott érték kiszámításánál az országos kompetenciamérés teszteredményei mellett a szociális helyzetet leíró családi háttér indexet (CSHI) is figyelembe veszik. A hozzáadott érték az iskola pedagógiai színvonalának a mutatója, ezzel szemben a teljesítménymérések abszolút eredményei inkább a magas kezdőszintet, valamint a családi háttér hatását jelenítik meg (Nahalka, 2014).

A komplex tehetséggondozó programok eredményességének megítélése során tehát többféle mutató vizsgálatára nyílik lehetőség. A tanulmányi sikeresség mellett mindenképp érdemes figyelmet fordítani a szubjektív eredményességi mutatókra, a programban részt vevő tanulók hozzáállásában, tanulás iránti attitűdjében, érzelmi viszonyulásában bekövetkezett változásokra. A hátrányos helyzetű térségekben, vagy a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolákban fontos lehet a hozzáadott érték vizsgálata. A speciális pedagógiai programmal dolgozó intézményekben pedig megfogalmazhatók azok az iskola(óvoda)specifikus eredményességi mutatók, amelyeket a nevelőtestület a tehetséges tanulók fejlesztésében el szeretne érni.

A hatékonyság

Az eredményesség és a hatékonyság fogalma szorosan összetartozik, hiszen nem mindegy, hogy milyen és mekkora nagyságú források árán éri el a rendszer vagy annak intézményei az eredményes minősítést (Balázsi és Horváth, 2012). Az oktatás terén csak akkor beszélhetünk minőségről, állítja Lannert Judit, ha egyszerre teljesíti a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság kritériumait (Lannert, 2004).

A hatékonyság fejezi ki a ráfordítások mennyisége és az eredményesség közötti kapcsolatot (Gyökös, 2015). „A hatékonyságot közgazdasági értelemben kétféleképpen is megközelíthetjük: adott erőforrásból kell minél többet kihozni, vagy minél kevesebb befektetéssel ugyanazt az eredményt elérni. Ez a kétféle értelmezés mégsem jelenti ugyanazt. Az első értelmezés szerint az a cél, hogy minél többet hozzunk ki a meglévő erőforrásainkból, a másik szerint viszont az, hogy valamit minél olcsóbban állítsunk elő. A közszféra és a közoktatás számára is az a cél, hogy minél többet hozzon ki magából, nem pedig az, hogy egy adott szintet – ráadásul, ha ez a szint igen alacsony – minél olcsóbban biztosítson.” (Lannert, 2004)

A komplex tehetséggondozó programok hatásainak vizsgálata során csak ritkán találkozunk hatékonyságvizsgálattal, mert annak metodikája bonyolultabb, költségigénye nagyobb, mint ami a programot lebonyolító pedagógiai közösségektől elvárható lenne. Hatékonyságvizsgálatra főként a nagyobb volumenű oktatáskutatások vállalkoznak. A tehetséggondozó programokat lebonyolító szakmai közösségek számára az elért eredmények elemzése is nagyon jelentős visszajelzés lehet.

A hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatra vonatkozóan törvényi előírásokkal is találkozhatunk hazánkban. Eszerint: „A hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő, -elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredményeknek a megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését.” (12/2016. [IV. 29.] MvM rendelet) A törvényi definíció a hatásvizsgálat döntés-előkészítő szerepét emeli ki, amelyre helyi szinten, kisebb volumenben ugyanúgy szükség van, mint az országos intézkedések előkészítésénél. A tehetséggondozó programok eredményeinek, tapasztalatainak elemzése teszi lehetővé a további munka tervezését, a stratégiai célok, irányvonalak kijelölését.

Témánk szempontjából a pedagógiai célzatú hatásvizsgálatok jellegzetességeinek összefoglalására törekszünk. Minden pedagógiai tevékenység arra irányul, hogy adott korosztályban a gyermekek/tanulók fejlődését, valamilyen szempontból való gyarapodását idézze elő. Ennek érdekében állítódnak össze a különböző tanügyi dokumentumok, tantervek, fejlesztő programok és egyéb pedagógiai beavatkozások. Estünkben a hatásvizsgálat elsődleges célja az adott pedagógiai program/beavatkozás – kiemelten a komplex tehetséggondozó programok – kidolgozásának, elfogadtatásának, megvalósításának megalapozása, működésének támogatása, eredményességének kimutatása. Esetünkben a hatásvizsgálat az intézkedés készítésének szerves támogató eszköze (Szepesi, 2013).

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.8.2. A pedagógiai hatásvizsgálatok sajátosságai