2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat (...folytatás)

A hatásvizsgálat kifejezést tágabb és szűkebb értelmezésben is használja a szakirodalom.

A hatások vizsgálatának tágabb értelmezése szerint a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is hatásvizsgálatnak tekinthetők az általános, leíró jellegű vizsgálatok is, amelyek a fejlesztés (program/beavatkozás) alkotóelemeit, végrehajtását, kimeneteit, illetve közvetlen eredményeit mutatják be. Hatásvizsgálatnak tekinthető minden olyan vizsgálat, amely részletes információt szolgáltat egy adott fejlesztésről (programról/beavatkozásról), ezáltal lehetővé téve azon program hatásosságának elemezhetőségét, értelmezhetőségét (Sági és Széll, 2015). „A vizsgálat általánosságban lehet teljesen leíró jellegű is, amelyik a programban részt vevők bemutatását, a program kivitelezését és lebonyolítását mutatja be.” (Major, 2013, 1.)

A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálatát is e tágabb kontextusban való értelmezésnek megfelelően foghatjuk fel. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára megfelelő olyan leíró jellegű vizsgálatok tervezése, amelyek bemutatják a komplex tehetséggondozó program alkotóelemeit, végrehajtását, kimeneteit, illetve közvetlen eredményeit.

A hatások vizsgálatának szűkebb értelmezése szerint: „Hatásvizsgálat alatt az oksági viszonyok feltárására irányuló olyan vizsgálatokat értjük, amelyek egy vagy akár több, de mindenképpen jól mérhető, célként kitűzött eredményt vizsgálva elemzik az egyes fejlesztések (programok/beavatkozások) hatásait.” (Sági és Széll, 2015, 22.)

„Egy fejlesztési program/beavatkozás hatásvizsgálata során alapvetően arra az összehasonlító kérdésre keressük a választ, hogy mi történt a résztvevőkkel a fejlesztést követően, ahhoz képest, ami akkor történt volna velük, ha nem vettek volna részt az adott fejlesztésben.” (Sági és Széll, 2015, 80.)

A szűkebb értelemben vett hatásvizsgálatok kritériumainak általában csak a nagyobb volumenű, az oktatáspolitikai döntéseket előkészítő oktatáskutatási jellegű hatásvizsgálatok felelnek meg. A tehetséggondozó programokat megvalósító kis pedagógus közösségektől nem is várható ilyen volumenű vizsgálat.

A hatásvizsgálatok fajtáit azok időpontja, mélysége és funkciója szerint lehet elkülöníteni (Szepesi, 2013, 8.). A tehetséggondozó programok hatásvizsgálata szempontjából az időzítést érdemes figyelembe venni. Attól függően, hogy az intézkedés előkészítése során vagy a megvalósítás tapasztalatainak rendelkezésre állásával kerül sor a hatásvizsgálatra, beszélhetünk előzetes vizsgálatról, amely egy (még) meg nem valósított program jövőbeni következményeit becsüli fel. A köztes vizsgálat a bevezetett program menetközbeni tapasztalatait összegzi, míg az utólagos vizsgálat a beavatkozás következményeit elemzi (Szepesi, 2013). A továbbiakban leginkább ez utóbbi értelemben, az utólagos vizsgálatra vonatkoztatva beszélünk a hatásvizsgálatról.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.8.2. A pedagógiai hatásvizsgálatok sajátosságai