- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
2.2.1.1. A tehetségazonosítás elméleti alapjai (...folytatás)
Harmadik fázis a tesztek segítségével végzett azonosítás. Ebben a fázisban a tesztek egyedüli módszerként kerülnek alkalmazásra, és egy nagyon mechanikus döntési szituáció jön létre, figyelmen kívül hagyva más információkat. Egy jól megtervezett azonosítási programban a tesztek a tanár gyerekre vonatkozó információinak kiegészítésére szolgálnak. Kizárólagosan a teszteredményekre nem lehet építeni az azonosítást. A különböző mérőeszközöket csakis azok korlátjainak ismeretében, a pedagógusok egyéb információival együttesen lehet alkalmazni.
Negyedik fázis a rendszer jellegű azonosítás, melyet többfajta módszer kombinált alkalmazása jellemez, a tantestület minden tagja bevonódik az azonosítási módszerek kiválasztásának folyamatába, emiatt a módszerek hatékonysága tantárgyanként, életkoronként stb. nagyon változó lehet.
Ötödik fázis a professzionális azonosítás, melynek során a pedagógusok biztonsággal használják az azonosítási módszereket, és hozzáigazítják azokat az iskola sajátosságaihoz, programjaihoz. Ez a szint biztosítja leginkább a tehetségesek korrekt azonosítását, és teremti meg annak esélyét, hogy egyetlen tehetséges tanuló se kallódjon el az iskolában (idézi: Balogh, 2016).
A kézikönyv tehetségazonosítási fejezetével szeretnénk elősegíteni, hogy az iskolák a professzionális azonosítás fázisát el tudják érni.