2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.2. A tehetséges gyermekek/tanulók felismerésének jelentősége, a tehetségazonosító tevékenység jellemzői, alapelvei (...folytatás)

A tehetségvizsgálat több forrás bevonásával történik, a személyes és környezeti változók interakciójában elemzik az információkat.

A tehetségvizsgálatok az erős és gyenge pontok azonosítására egyaránt figyelemmel vannak. A képesség, tanulási és motivációs profil alapján lehet fejlesztési környezetet felépíteni, megalapozottan programokba irányítani vagy mentorhoz közvetíteni a tehetségeket.

A leggondosabban felépített vizsgálat is elsősorban a jelen helyzetről, az odavezető útról, valamint arról ad képet, hogy mire van szükség ahhoz, hogy tehetséggé váljon valaki.” (Gyarmathy, 2012, 6.)

„A gondozóprogramba való felvételt szakemberekből álló bizottság döntse el egyenként, a rendelkezésre álló adatok figyelembevételével. A különféle adatok súlyozása elkerülhetetlen, de az eljárásnak igazolhatónak és egyértelműnek kell lennie.

A programba felvettek előmenetelét rendszeresen vizsgálni kell, a felvétel jogosságának ellenőrzése, valamint az azonosítási eljárás értékelése végett.” (Hany, 1993; idézi: Gyarmathy, 2006, 170.)

A tehetségazonosítás folyamatában fontos betartani az alapvető etikai szempontokat, a személyes adatok védelmét és a pedagógiai-pszichológiai tevékenység egyéb szakmai etikai irányelveit.

Fontos dologra hívják fel a tehetségazonosítással foglalkozók figyelmét az alábbi mondatok: „[…] a tehetségre irányuló hajlam, gyanú, csíra, amit látunk, ami megmutatkozhat, ám a gyerekeknél a legritkább esetben beszélhetünk tehetségről. Az ezekre a hajlamokra (képességek, kreativitás, motiváció) utaló jegyeket próbáljuk pszichológiai vizsgálatokkal (is) megtalálni. A nyelvi egyszerűsítés kedvéért beszélünk tehetségről, ám ennek veszélyeit jól látjuk: a gyerekeket azonnal címkézi a környezetük. Tudnunk és állandóan tudatosítanunk kell, hogy nem minden tehetségígéretből lesz tehetség. Az is tény, hogy számos esetben a tehetséget előre nem tudjuk azonosítani. Nagyon sok múlik a környezeti hatásokon, de az egyéni fejlődés ritmusán, buktatóin is.” (Herskovits és Dávid I., 2013, 25.)

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.1.3. A gyermekek/tanulók megismerésének főbb módszerei