- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
2.6.7.7. Összegzés
Az anyanyelvi tehetséggondozás, az anyanyelvi kultúra terjesztése Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkezik. Ebből következően a nyelvi tehetséggondozásnak máig hasznosítható előzményei vannak, amelyek megalapozhatják a nyelvileg tehetséges diákok sikereit. A beszédbeli tehetséggondozáshoz elengedhetetlenül szükséges a példamutatás (szülői és pedagógusi szinten egyaránt), valamint a gondolkodás fejlesztése olyan hétköznapi feladatok segítségével, mint például a környezet leíró ismertetése, néhány parázs téma kapcsán gondolatok összegyűjtése és megvitatása, memoriterek tanulása, disputakörök alakítása vagy a mondat- és szövegfonetikai eszközök gyakoroltatása. A nyelvi tehetségek motiváltak, intelligensek, jó memóriával, gyakorlati érzékkel és magabiztossággal rendelkeznek. Azonosításuk ezeknek a jellemzőknek a segítségével történhet.
Az idegen nyelvek elsajátításában és a tehetséggondozásban fontos szerepe van az ún. nyelvérzéknek, amelyet – az anyanyelvi kompetenciához hasonlóan – szintén befolyásolnak bizonyos szociokulturális tényezők (pl. a szülők iskolai végzettsége). A legfontosabb azonban a gyakorlás és a tapasztalatok megszerzése, amelyhez az oktatási intézmények biztos keretet adhatnak.
Irodalom
Adamik Tamás, A. Jászó Anna, Aczél Petra (2005).
Adamikné Jászó Anna (2007). A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei. In Adamikné Jászó Anna (főszerk.),
Adamikné Jászó Anna (2008).
Adamikné Jászó Anna (2013).
Adamikné Jászó Anna (2016).
Albertné Herbszt Mária (2007). Gyermeknyelv. In Adamikné Jászó Anna (főszerk.),
Balogh László (2012).
Következő fejezet: >>> 2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése