- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.1. Szlovákiai helyzetkép
A szlovák oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében Szlovákia (Szlovák Köztársaság – Slovensko – Slovenská republika) a Kárpát-medence északi részén terül el, Magyarországgal 677 km hosszan határos. Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, majd 2009-ben az eurózónához. Területe 48 845 km2, a legutolsó, 2011-es népszámlálás adatai szerint népessége 5 436 663 fő. A térségben ritkaságnak számító enyhe népességnövekedés jellemzi az országot napjainkban. A 2011-es népszámlálás a nemzetiségi összetétel tekintetében nem szolgál pontos adatokkal, ugyanis a népszámlálás kommunikációs folyamatának következtében nagymértékben megnövekedett azoknak az aránya, akiknek a nemzetisége ismeretlen (7%). A megkérdezettek 8,48%-a vallotta magát magyarnak, míg a többségi szlovák nemzethez tartozónak a lakosság 80,63%-a. A szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság száma 1921 és 2011 között 650 597-ről 458 467-re csökkent. A magyarok aránya 21,7%-ról mára 8,5%-ra fogyatkozott.
A szlovákiai állami oktatási feladatok ellátásának támogatását a Tt. 597/2003. számú törvény szabályozza. Szlovákia először vezette be a gyereklétszám alapján történő anyagi juttatások rendszerét. A finanszírozás többcsatornás, az állami költségvetés mellett az iskolafenntartó vagy más támogató (pl. alapítvány) egyéb forrásaiból is kiegészíthető. Az oktatási rendszer alakulása a mindenkori politikai pártok programjainak függvénye. Az oktatási rendszerben végbemenő folyamatokat elsősorban a közoktatási törvény (Tr. 29/1984) szabályozza, meghatározva a közoktatási intézmények körét, azok küldetését és feladatait, valamint a közoktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Kimondja, hogy az oktatás államnyelven zajlik, ugyanakkor az Alkotmány értelmében biztosítja az országban élő kisebbségek jogait a nemzetiségi oktatásra. A törvény szövegét sok esetben módosították, aminek köszönhetően pl. megszűnt az állam monopolhelyzete az oktatás terén, biztosított a szabad iskolaválasztás joga, 10 évben határozza meg a tankötelezettséget, lehetővé teszi bármilyen taneszköz használatát, ugyanakkor számos anakronisztikus elemet tartalmaz, illetve még nem veszi kellőképpen figyelembe az európai kezdeményezéseket és gyakorlatokat. A felsőoktatási törvény (Tt. 131/2002) meghatározza a felsőoktatási intézmény jogállását, küldetését és feladatait, valamint tevékenysége jogi és szervezeti kereteit. Egyúttal kimondja, milyen autonóm jogkörökkel rendelkeznek a Szlovákiában működő egyetemek, milyen a szerkezetük, mely testületek irányítják munkájukat, kik a vezetőik, illetve milyen tanulmányi programokat valósíthatnak meg. Szabályozza az oktatói és hallgatói kötelezettségeket és jogokat, a felvétel követelményeit, a képzési szinteket és módszereket, a vizsgák formáit és az oklevelek nemzetközi elfogadásának kérdését is.
A képzési szintek a következők:
Ezeken túlmenően a közoktatási intézmények további típusait is meg kell említeni:
A speciális iskola a hagyományos alapiskolától vagy középiskolától eltérő tantervű gyógypedagógiai intézmény, amely a sajátos képzést igénylő tanulók oktatásával foglalkozik. Mivel a tankötelezettség a fogyatékos tanulókra is vonatkozik, az állam feladata megszervezni a működését és fenntartását.
Az erdei iskola a reformpedagógia hagyományaira épülő oktatási forma, a tanév ideje alatt az iskola néhány tanulócsoportja vesz részt benne speciális ismeretszerzési és egészségvédelmi céllal. Egészséges környezetben működő, bentlakásos intézményként hozták létre, így a gyakorlatra irányuló tanulási folyamat jelentős része a szabadban zajlik, és felfogható tehetséggondozó formaként is.
Következő fejezet: >>> 4.2.1.1.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken