4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.1. Szlovákiai helyzetkép (...folytatás)

A kétnyelvű (bilingvális) iskola a kétoldalú kulturális egyezmények alapján létrehozott iskolában folyó oktatást jelenti. Elsősorban a középiskolák esetében találkozunk vele, a képzés ideje 5 év.

Az oktatási intézmények fenntartójuk tekintetében is különböznek egymástól. A hatályos jogszabályok értelmében a többforrású finanszírozás elve megköveteli az állami támogatás mellett más iskolafenntartó anyagi hozzájárulását is. Lehet ez helyi vagy megyei önkormányzat, egyház, valamint magánszemély vagy más jogi személy is.

A közös igazgatású iskola a szlovákiai magyar nyelvhasználatban az a fajta intézmény, melyben mind magyar, mind szlovák tanítási nyelvű osztályok helyet kapnak, és közös igazgatás alatt működnek. Elsősorban olyan településeken találhatók, ahol a magyarság képviselete nem elegendő egy önálló intézmény fenntartásához.

Az oktatás szerkezetének harmadik (az alap- és a középfokra épülő) szintje a felsőoktatás. Tartalmi és szervezeti kereteiben autonóm rendszerét a felsőoktatási törvény értelmében működő intézmények (egyetem, főiskola) alkotják, amelyek a különböző jellegű és időtartamú képzések végén meghatározott szakképesítést igazoló diplomát biztosítanak. A képzés három részre tagolódik: alapképzés (Bc), mesterképzés (Mgr) és doktori képzés (PhD). Az intézmények feladata a képzés mellett a tudományos kutatás is.

Négy különböző típusú felsőoktatási intézmény létezik Szlovákiában:

Közegyetem/közfőiskola – a törvényi szabályozás határozza meg a működését, nevét, székhelyét, beosztását.

Állami egyetem/főiskola – ide tartoznak a katonai, a rendőrképző és az egészségügyi intézmények (nem orvosképzést, hanem ápolói, szakápolói, szociális munkás képzést nyújtanak).

Magánegyetemek/magánfőiskolák.

Külföldi egyetemek/főiskolák.

Az Európai Unió 1994-ben fogadta el a minőségfejlesztés támogatására irányuló politikájának dokumentumát, amely alapján az összes tagállamtól megköveteli, hogy kidolgozza a minőségfejlesztés nemzeti programját. A szlovák kormány ebből kiindulva hirdette meg 1998-ban a Szlovák Köztársaság nemzeti minőségprogramját, s ennek részeként alapították meg a Szlovák Nemzeti Minőségi Díjat is (673/1998). Ez a program azonban nagyon általános, és különösen a termelői és szolgáltatói vállalatokra vonatkozik. A közoktatás minősége, az iskola minősége, az oktatási folyamat minősége, a tanulás minősége a pedagógustársadalom számára viszonylag ismeretlen terület, melynek oka, hogy iskolai minőségfejlesztésre vonatkozó törvényrendelet nincs érvényben, így az oktatási intézmények legfeljebb ajánlások formájában, illetve „önkéntes alapon” kerülnek bevezetésre.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.1.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken