A tehetség kézikönyve

4.2.1.1. Szlovákiai helyzetkép (...folytatás)

A Nemzeti Oktatási-nevelési Program 2018 júniusában tíz célt tűzött ki a regionális iskolahálózat és a felsőoktatás rendszerének fejlesztésére. Három területnek szentelnek kiemelt figyelmet, ezek: az oktatási rendszer modernizálása, az oktatási tartalmak modernizálása, illetve a roma és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrált oktatása. A Nemzeti Oktatási-nevelési Program intézkedéseit a Tanuló Szlovákia (Učiace sa Slovensko) elnevezésű dokumentum tartalmazza, mely a jelenleg érvényben lévő oktatáspolitikától és gyakorlattól teljes mértékben eltérő filozófiát és újszerű kihívásokat fogalmaz meg. Kiemelt pozitívuma, hogy az elemzések és a problémák megfogalmazása után a tennivalókra is kitér. Az oktatási tárca kétévente fogja értékelni és a tapaszta-latok függvényében módosítani a következő lépéseket. A feltételeket, a pénzt, a törvényi keretet a parlamentnek és a kormánynak kell biztosítania. Kulcsszereplője a pedagógustársadalom, hiszen az iskolákban elsősorban a pedagógusokon múlik, hogyan tudják a reformokat átültetni a gyakorlatba.

A közoktatási és felsőoktatási törvényben nem jelenik meg az iskolarendszerű tehetséggondozás. A keresőprogramok használata a tehetség, talentum kulcsszavakra nem hozott értékelhető eredményt, mert a szlovák nyelvben a fogalom leginkább a sportolással, a sportteljesítménnyel, a sporttehetséggel kapcsolatos.

Az oktatásügyi tárca 2007-ben egy 15 oldalas tehetséggondozó-koncepciót fogalmazott meg (Koncepcia rozvoja nadaných detí a mládeže v SR, az 557-es határozat alapján, mely 2005. július 13-án jelent meg). Ebben meghatározzák az alapfogalmakat, a tehetséggondozás feltételeit, a tehetséggondozás lehetséges módjait, valamint nagy általánosságban kitérnek a pedagógusok és az egyetemek szerepére a tehetséggondozásban.

Az Oktatási Törvény (245/2008) csupán azokat a gyerekeket nevezi tehetségesnek vagy speciális nevelési-oktatási módszert igénylőknek, akik „kimagasló” szintet érnek el intellektusukban. A törvény szerint ugyanis csak az számít tehetségesnek, akit a CPPPaP-központban (Centrum pedagogicko-psíchologického poradenstva a prevencie – szabad fordításban Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Védelmi Központ) azonosítanak. A sportban és művészetekben kimagasló teljesítményt nyújtó diákokat más intézetekben kell azonosítani mint tehetséget. A törvény általános és specifikus intellektuális tehetséget határoz meg.

Az általános iskolában alsó tagozaton a pszichológus csak az általános tehetséget nézi, felső tagozaton már a specifikus tehetséget is azonosítják. Csak az azonosítást követően érdemes a diáknak speciális oktatási intézménybe jelentkeznie.

Azoknak a gyerekeknek, akiket a CPPPaP-központban tehetségesnek nyilvánítottak, lehetőségük van jelentkezni a különlegesen tehetséges gyerekeknek fenntartott oktatási intézményekbe. Ezekben az intézményekben az alapképzésre van lehetőség (alsó tagozat, felső tagozat, illetve a 8 éves gimnázium és a gimnázium). A felvételi eljárás menetét az adott intézmény határozza meg.

Ilyen intézmények a következő településeken találhatók: Pozsony – Bratislava (alapiskola és gimnázium), Nyitra – Nitra (alapiskola), Kassa – Košice (alapiskola), Rimaszombat – Rimavská Sobota (alapiskola), Rózsahegy – Ružomberok (alapiskola), Nagytapolcsány – Topoľčany (alapiskola), Vágsellye – Šaľa (alapiskola), Poprád – Poprad (alapiskola). Trencsén – Trenčín (alapiskola), Léva – Levice (alapiskola), Nagybiccse – Bytča (alapiskola), Garamszentkereszt – Žiar nad Hronom (alapiskola), Nagyszombat – Trnava (alapiskola), Privigye – Prievidza (alapiskola), Besztercebánya – Banská Bystrica (alapiskola), Zsolna – Žilina (alapiskola), Túrócszentmárton – Martin (alapiskola), Nagymihály – Michalovce (alapiskola), Igló – Spišská Nová Ves (alapiskola).

Kiemelendő, hogy középiskolai szinten csak Pozsonyban tanulhatnak tehetséggondozó iskolában a fiatalok, valamint magyar nyelven nincs lehetőség ezeket az iskolákat látogatni.

„Szlovákiában a tehetséges gyerekek oktatása és nevelése az iskolákban a következők szerint zajlik:

intellektuálisan tehetséges gyerekek oktatása,

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.1.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken