4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.3. Romániai helyzetkép

Románia területe 237 500 km?, a Romániához csatolt magyarországi terület összesen 103 093 km?, mely jelentősen nagyobb, mint Magyarország megmaradt területe. Ennek függvényében is érdemes vizsgálni és értékelni az oktatási rendszert, ezen belül a tehetséggondozás eredményeit, lehetőségeit. Románia népessége a 2011-es népszámlálás adatai szerint 16 869 816 fő, ebből 1 237 746 személy vallotta magát magyarnak.

A romániai oktatási rendszer két alapvető formája a közoktatás és az egyetemi oktatás, mindkettőt a bukaresti Nemzeti Oktatási Minisztérium felügyeli.

A modern kori román oktatási rendszert 1989 utántól számíthatjuk. Gyökeres változásokat foganatosítottak, de többször is politikai instabilitás jellemezte az országot (1990 és 2014 között 19 oktatási miniszter regnált), így az oktatási reformok sem sikerülhettek maradéktalanul, és gyakoriak voltak a félbemaradt változtatások. 2011-ben hozták meg a jelenleg is érvényben levő Nemzeti oktatási törvényt (Legea educatiei nationale. Legea nr. 1/2011), mely azóta már több módosítást is elszenvedett, de alapjában véve stabilan szabályozza az oktatási rendszer minden területét.

Az oktatási rendszer működését több jogszabály is meghatározza az oktatási törvény mellett. Az Oktatószemélyzet statútuma rögzíti a pedagógusok jogait és kötelezettségeit, a Tanulók statútuma pedig a diákokét. Továbbá minden intézménynek megvan a maga belső rendszabályzata. Ezek a törvények már azonos elveken működnek, mint az Európai Unió bármelyik országának megfelelő törvények, de persze különbségek is akadnak bőven.

A Nemzeti oktatási törvény 151 oldalas dokumentum, mintegy 63 000 szót tartalmaz, melyekben a tehetségekre, tehetséggondozásra mindössze 16 utal (keresőszavak: talentat, excelenta). A törvény egyik legfontosabb rendelkezése az, hogy az oktatásügy finanszírozására az évi bruttó hazai termék 6%-át kell fordítani. Ez viszonylag magasnak számít a térségben. Az állam biztosítja az alapfinanszírozást az összes, a felsőoktatás előtti állami, magán és felekezeti oktatási intézményekbe bevont óvodás és tanuló részére, az egy óvodásra/tanulóra megállapított fejkvóta határain belül. A felsőoktatás előtti állami intézmények működését pedig a helyi közigazgatás hatóságai biztosítják. Ez a rendszer a következő elemekből épül fel:

bölcsőde – 0–3 év között – nem kötelező;

óvoda – 3 éves kortól – kiscsoport, középső csoport és nagycsoport – nem kötelező;

elemi oktatás – 6 éves kortól – előkészítő osztály, 1–4. osztály – kötelező;

alsó középfokú oktatás (románul gimnaziu) – 5–8. osztály – kötelező;

felső középfokú oktatás – a 9. és a 10. osztály kötelező 18 éves korig;

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.3.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken