A tehetség kézikönyve

4.2.1.3. Romániai helyzetkép (...folytatás)

Jelen pillanatban Romániában intézményesített lehetőségek, kitaposott utak a tehetséggondozás számára valójában nincsenek. Van ugyan egy „kiváló osztályok” (centre de excelenta) nevű oktatási program, ennek szabályzata (lásd 1. internetes forrás – 1800 szavából 41 excelenta találat) azonban szinte egyáltalán nem gondol a magyar oktatásra, s ezen belül a szórványoktatás állandó létszámhiányos helyzetére. Kiváló osztályokat hoznak létre a megyei szinten működő tehetséggondozó központokban, amelyek a tanfelügyelőségeknek vannak alárendelve, többnyire délutáni és szombati tevékenységekkel speciálisan szelektált diákok számára. Ilyen központok csak a megyeszékhelyeken vannak, és a vidéki diákok nincsenek ugyan kitiltva a foglalkozásokról, de utazásukat maguknak kell megoldaniuk. A tehetséggondozó központokban olyan tanárok dolgoznak, akik évekre visszamenőleg kiváló versenyfelkészítői eredményeket tudnak felmutatni. Magyar nyelv és irodalom kiváló osztály nincs.

Tehetséggondozás folyik az úgynevezett Gyermekpalotákban (Palatul Copiilor) is, mely intézmények szintén a megyeszékhelyeken, esetleg a nagyobb városokban működnek a tanfelügyelőségeknek alárendelve, állami fenntartásúak, és olyan iskolán kívüli, délutáni és szombati tevékenységeket folytatnak, mint pl. a különböző szakkörök: rajz, festészet, carting, ének, néptánc, szobrászat, mechanika, ornitológia, agyagozás stb. Ezek a tevékenységek a gyermekek számára ingyenesek. Rengeteg szakkörrel működnek, de – különösen a szórványvidéken – magyar pedagógusok nélkül. A kommunikáció nyelve természetesen legtöbb esetben a román. Egy pozitív példával tudunk szolgálni, a sepsiszentgyörgyi Gyermekek Palotája regisztrált tehetségponttal (lásd 2. internetes forrás).

Minden megyében működik egy-két állami támogatású sportklub, amely élsportolók felkészítését vállalja fel. A diákok hagyományos, nappali tagozatos iskolákba járnak, délután, hétvégén vannak edzéseik. Minden nagyobb városban vannak sportiskolák vagy sportosztályok, ahol az egyes osztályokba azonos sportágat űző diákok járnak, és speciális órarenddel rendelkeznek. A kommunikáció nyelve itt is a román.

Sok tantárgyból lehet anyagi támogatást szerezni a nemzetközi versenyekre felkészítő táborok szervezésére, de szintén kisebbségi lehetőségek nélkül. Van ugyan lehetőség választott tantárgyként működtetni a színjátszó és nyelvművelő kört, azonban a válság okozta megszorítások, a kis létszámú osztályok alulfinanszírozottsága miatt éppen ezekről mond le elsőként egy iskola vezetősége.

A tehetséggondozást Románia főképp a tantárgyversenyek lebonyolításában látja. Rengeteg a különböző képességet, tehetséget, tudást mérő verseny, az úgynevezett olimpia, melynek számos államilag elismert nemzetközi, országos és regionális válfaja van. Ezek megszervezése rendkívül nagy elismerésnek örvend, hatalmas állami finanszírozást élvez, valamint a diákok és a tanárok számára is további anyagi előnyöket jelent. Ezek lebonyolítása a minisztérium speciális szabályzatai alapján, a tanfelügyelőségek szervezésében zajlik. Ennek köszönhetően kialakult egy kiváló tanulóréteg. Ezt tanúsítják a nemzetközi versenyeken évről évre elért eredmények. 2015-ben például 60 tanuló nyert arany-, ezüst- és bronzérmeket a matematika-, informatika-, kémia-, biológia-, fizika-, csillagászat/asztrofizika-, földrajz- és nyelvészeti versenyeken (vö. Nicolescu, 2015). Ez arra vall, hogy a különös képességű tanulókkal való foglalkozás megfelelően magas szintű. Azonban nagy gond az, hogy az írástudatlanság alacsony aránya már nem elégséges a 21. században, és hogy a diákok többségének az eredményei nem felelnek meg az elvárásoknak. A romániai oktatási rendszer általános eredményessége gyakorlatilag nem javult az utóbbi 17 évben, és igen nagy szélsőségek jellemzik. Erről tanúskodnak a PISA-mérések eredményei is. 2003-ban Románia nem vett részt a felmérésben. 2006-ban az eredmény sokkal alulmaradt a 2000-eshez képest, majd 2009-ben jobb lett, 2012-ben érte el az eddigi legjobbat, de 2015-re kissé visszaesett. A 2015-ös eredményt összehasonlítva a 2000-essel az derül ki, hogy természettudományokban visszaesés történt, matematikában és olvasásban pedig csak csekély a javulás. Mindenesetre Románia eredménye mindegyik felmérésen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai eredményének az átlaga alatt volt. 2015-ben a 48. helyen állt 70 ország között.

Nagy különbségek vannak a tanintézmények között, amit jól mutatnak az érettségi eredményei, de ugyanezek a rendszer kijátszhatóságára is utalnak. Dâmbovi?a megyében például 30 líceum van. Ezek közül 2016-ban 13 intézményben volt 50% fölötti az érettségin sikeres diákok aránya. Az első helyen álló líceumban ez az arány 97,40% volt, az utolsó helyen állóban pedig 5,26%. Ugyanabban az évben az öt Brăilában működő líceumból az egyikben ez az arány 100% volt, egy másikban pedig 0%.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.3.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken