2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.5. Esetleírás – pedagógiai jellemzés készítése (...folytatás)

Összesítő adatlap a tehetségszűrő megfigyelési szempontsorhozÖsszesítő adatlap a tehetségszűrő megfigyelési szempontsorhoz

Instrukció az eredmények összesítéséhez:

Minden kategóriában össze kell adni az elért pontszámot, és az összeget el kell osztani a kérdések számával. Így minden kategóriában 1–5 közötti átlagot kapunk, melynek alapján a tanuló teljesítménye a tehetségesnek minősített tanulók átlagával összehasonlítható „A tanáraik által tehetségesnek tartott és tehetségesnek nem tartott tanulók átlageredményei és az átlagok különbségei” című táblázat alapján

Az eredmények értelmezésénél a kapott átlagokat kell figyelembe venni, összehasonlítva a lenti tehetségszűrő megfigyelési szempontsor átlagértékeivel. Ezt követően az átlagok alapján rangsorba kell állítani a személyiségtulajdonságokat. A rangsor elején szereplő tételek a tanuló/gyermek erősségei, ezekre lehet támaszkodni a tehetségnevelő tevékenység közben. A rangsor végén levő, esetleg elmaradó tulajdonságok pedig a gyengébb területek, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani a tehetséggondozás során.

A tehetségszűrő megfigyelési szempontsor átlagértékei a tanáraik által tehetségesnek tartott és tehetségesnek nem tartott tanulóknálA tehetségszűrő megfigyelési szempontsor átlagértékei a tanáraik által tehetségesnek tartott és tehetségesnek nem tartott tanulóknál

Az átlagok különbségeinek statisztikai mutatói kétmintás t-próbaAz átlagok különbségeinek statisztikai mutatói kétmintás t-próba

Elemszám:

Tanárai által tehetségesnek tartott tanuló: N = 194,

Tanárai által tehetségesnek nem tartott tanuló: N = 65

Forrás: Dávid, Mária, Hatvani, Andrea, Héjja-Nagy Katalin (2014). Tehetségazonosítás a pedagógiában = Identifying Gifted Students in Education. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.