2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.5. Esetleírás – pedagógiai jellemzés készítése (...folytatás)

A kompetenciahatárok meghatározásánál el kell dönteni, hogy szükség van-e a gyermek fejlesztése érdekében más szakértelem/kompetencia bevonására. Ha igen, azt is meg kell jeleníteni (pl. ki kell kérni labdarúgó szakedző véleményét, vagy célszerű az iskolaorvossal megbeszélni). Ha nem szükséges más szakértelem bevonása a gyermek további optimális fejlesztése érdekében, mert az általános pedagógiai kompetenciák körében ez megoldható, akkor ezt is le kell írni.

Az adatok alapján tervezett pedagógiai beavatkozások

A gyermek megismerésére irányuló pedagógiai tevékenység záró feladata, hogy a kapott eredmények tükrében a pedagógus átgondolja és megvalósítsa az optimális fejlődését elősegítő feladatokat, a gyermek/tanuló tehetségfejlesztését.

Fontos az iskolai feladatok meghatározása, a saját kompetenciakörbe tartozó pedagógiai beavatkozások tervezése. Ennek három típusát célszerű átgondolni:

a tanuló iskolán belüli, de tanórán kívüli fejlesztési lehetőségei (pl. tehetségműhely, fejlesztő óra, tanulmányi kirándulás, tanulópárok kialakítása stb.);

a tanuló tanórán belüli fejlesztési lehetőségei (pl. differenciálási módszerek, gazdagítás);

a szülők számára biztosított pedagógiai tanácsadás.

A pedagógiai beavatkozások tervezését jól támogatják a kézikönyv tehetséggondozással foglalkozó fejezetei. Egy ilyen lépéssoron keresztül átgondolt esetben jó esély van arra, hogy a tanuló számára optimális megoldásokat találjuk meg a további fejlesztéshez.

A fejezet végén egy olyan idézetet érdemes átgondolni, amely talán össze is foglalja és le is zárja azt a vitát, hogy hogyan kell a tehetséget felismerni. „Nem azonosítani kell a tehetséget, hanem vizsgálni. Az azonosítás ugyanis azt jelenti, hogy valakire rámondjuk: ezen és ezen a területen ő a tehetség. Míg a vizsgálat azt jelenti, hogy az illetőről megállapítjuk, mi az erős oldala, és azt keressük, mi lesz az, ami őt ezen a téren előbbre viszi. Azt, hogy egy gyermek miben lesz majd tehetség a későbbiek során, legtöbbször nem is tudjuk előre megmondani, hiszen az évek során változhat – viszont jól körül tudjuk határolni az erősségeit.” (Gyarmathy, 2014)

Irodalom

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései