- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
2.4.2. A tehetséges fiatal erős oldalának fejlesztése (...folytatás)
Az 1996-os bécsi European Council for High Ability (ECHA) konferencián tartott beszédében Gardner az intellektuális képességek két további formájával egészíti ki a listát: a természeti és az egzisztenciális komponensekkel. Beszéde közben ezt a listát egy további, tizedik elemmel bővítette: az érzelmi intelligenciával. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez nem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység (vö.
Az egyes tehetségterületek szakembereinek a tehetséges fiatalok erős oldalának fejlesztéséhez ajánlunk az elmúlt években megjelent több művet a Géniusz Könyvek sorozatból (kiadó: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest): Turmezeyné, 2011; Orosz, 2011; Bohdaneczkyné és Balogh, 2011; Kovács, Balogh, 2011; Kirsch és mtsai, 2011; Csernoch, Balogh, 2011; Mező és mtsai, 2011; Revákné és mtsai, 2011; Czimer és Balogh, 2011; K. Nagy, 2014; Kiss A., 2014.
Természetesen minden tevékenységterületen található további nagyszámú könyv, segédanyag, amelyek jól hasznosíthatók a tehetségesnek tűnő gyerekek, fiatalok erős oldalának fejlesztésében: pl. Baranyainé, 2009a, 2009b; Czeizel, 2002, 2006, 2007, 2011, 2015; Czeizel és Batta, 1992; Laczó és mtsai, 2015
Szemügyre véve a magyar iskola tehetséggondozó programjait az elmúlt fél évszázadban, azt állapíthatjuk meg, hogy a speciális tehetségfejlesztés, a tehetségígéretek erős oldalának kibontakoztatása volt a legnagyobb erősségük. A régóta működő tagozatos osztályok, fakultációk, emelt szintű képzés középpontjában egy-egy speciális képességcsoport állt: ének-zene, matematika, idegen nyelv, sport stb. (vö. Orosz, 2011; Turmezeyné és Balogh, 2009). Természetesen nem mindegy, hogy az adott speciális tehetségterületet mely időszakban kezdjük intenzíven fejleszteni. Ha túl korán kezdjük – még azt megelőzően, hogy érdemben megragadhatók lennének az adott képességterület teljesítménybeli jellemzői a gyerek, fiatal tevékenységében –, az is zavart okozhat, de az is baj, ha elszalasztjuk az adott képességterület szenzitív fejlesztési korszakát. (További részletek: Balogh, 2012; Balogh és Münnich, 2012; Nagy Jenőné, 2012; Pappné és Pakurárné, 2011; Turmezeyné és Balogh, 2009).
Következő fejezet: >>> 2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése