2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.2. A tehetséges fiatal erős oldalának fejlesztése (...folytatás)

Az 1996-os bécsi European Council for High Ability (ECHA) konferencián tartott beszédében Gardner az intellektuális képességek két további formájával egészíti ki a listát: a természeti és az egzisztenciális komponensekkel. Beszéde közben ezt a listát egy további, tizedik elemmel bővítette: az érzelmi intelligenciával. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez nem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység (vö. Piirto, 1999), ezek teljes rendszerezése szinte megvalósíthatatlan.

Az egyes tehetségterületek szakembereinek a tehetséges fiatalok erős oldalának fejlesztéséhez ajánlunk az elmúlt években megjelent több művet a Géniusz Könyvek sorozatból (kiadó: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest): Turmezeyné, 2011; Orosz, 2011; Bohdaneczkyné és Balogh, 2011; Kovács, Balogh, 2011; Kirsch és mtsai, 2011; Csernoch, Balogh, 2011; Mező és mtsai, 2011; Revákné és mtsai, 2011; Czimer és Balogh, 2011; K. Nagy, 2014; Kiss A., 2014.

Természetesen minden tevékenységterületen található további nagyszámú könyv, segédanyag, amelyek jól hasznosíthatók a tehetségesnek tűnő gyerekek, fiatalok erős oldalának fejlesztésében: pl. Baranyainé, 2009a, 2009b; Czeizel, 2002, 2006, 2007, 2011, 2015; Czeizel és Batta, 1992; Laczó és mtsai, 2015 (http://www.art.pte.hu/sites/www.art.pte.hu/files/files/menuk/dokument/tudomany/innovacio/zmi/zenepszichologia_vegleges_20151006.pdf), Orosz és Bíró, 2009; Tóth L., 2011/a; Turmezeyné és Balogh, 2009; Turmezeyné és Máth, 2014.

Szemügyre véve a magyar iskola tehetséggondozó programjait az elmúlt fél évszázadban, azt állapíthatjuk meg, hogy a speciális tehetségfejlesztés, a tehetségígéretek erős oldalának kibontakoztatása volt a legnagyobb erősségük. A régóta működő tagozatos osztályok, fakultációk, emelt szintű képzés középpontjában egy-egy speciális képességcsoport állt: ének-zene, matematika, idegen nyelv, sport stb. (vö. Orosz, 2011; Turmezeyné és Balogh, 2009). Természetesen nem mindegy, hogy az adott speciális tehetségterületet mely időszakban kezdjük intenzíven fejleszteni. Ha túl korán kezdjük – még azt megelőzően, hogy érdemben megragadhatók lennének az adott képességterület teljesítménybeli jellemzői a gyerek, fiatal tevékenységében –, az is zavart okozhat, de az is baj, ha elszalasztjuk az adott képességterület szenzitív fejlesztési korszakát. (További részletek: Balogh, 2012; Balogh és Münnich, 2012; Nagy Jenőné, 2012; Pappné és Pakurárné, 2011; Turmezeyné és Balogh, 2009).