2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása

A zenepedagógia egyik alapkérdésének számít, hogy a zenei tudás átvihető-e a zenétől független területekre. Magyarországon a transzferhatás a zenepszichológiai kutatások középpontjában állt és áll amiatt, hogy a zenei nevelés fontosságát ily módon is bizonyítsák a társadalom és az oktatáspolitika számára. Ez a törekvés összefügg napjaink iskoláinak egyoldalúan intellektuális beállítottságával, ahol nem elég erős érv, hogy a zene megszerettetése önmagában is életre szóló ajándék a gyermeknek. Hazánkban maga Kodály buzdított a zene transzferhatásának vizsgálatára, így e meggyőződést számos magyar kutatás is alátámasztja.

Barkóczi Ilona és Pléh Csaba (1978) kutatásának eredménye szerint a több éven keresztül tartó intenzív zenei nevelés kompenzálhatja a kulturális hátrányt. Ez az intelligencia szerkezetének változásában és a kreativitás fejlődésén keresztül érvényesült. Vitányi Iván és munkatársai (Bácskai és mtsai, 1972) azt találták, hogy az alacsony szocioökonómiai státuszú fiatalok társadalmi mobilitására kedvezően hatott a korábbi zenei nevelés. Laczó Zoltán (1985) eredményei szerint a zenei nevelés képes kompenzálni a hátrányos szocioökonómiai státusznak az általános intellektuális képességek fejlődésében játszott kedvezőtlen szerepét. Kokas Klára (1976) a tanulási képességek, Benis Márta és Kalmár Magda (1979) a gondolkodás, Székácsné Vida Mária (1980) a matematikai és anyanyelvi képességek, az ábrázolás, Kalmár Magda (1989) a nyelvi képességek, Páskuné Kiss Judit (1999) az intellektuális képességek esetében ír le pozitív hatást.

Az ezt vizsgáló számtalan külföldi kutatás (vö. Asztalos, 2016) közül az ún. Mozart-effektus vált közismertté (Rauscher és mtsai, 1993). A nagy port felvert vizsgálat szerint közvetlenül egy Mozart-mű hallgatása után a vizsgálati személyek a Stanford–Binet standardizált intelligenciateszt téri intelligenciát vizsgáló altesztjében 8 ponttal többet értek el, mint a kontrollcsoport. Rauscher és munkatársai 1995-ben a zenének az emlékezetre gyakorolt kedvező hatásáról is beszámoltak. Mindkét vizsgálatot megismételték más kutatók is (többek között Steele és mtsai, 1999; McCutcheon, 2000), és semmilyen vagy csak átmeneti hatást tapasztaltak. A „Mozart-effektus” hitelességét kétségbe vonják emiatt.

A külön zenei fejlesztésben részesülőknél a teljesítmény javulása számos zenén kívüli területen kimutatható. Az ennek hátterében végbemenő idegrendszeri folyamatokról meggyőző elemzések születtek (vö. Asztalos, 2016). A zenei képzésnek leegyszerűsítő módon a más tantárgyak eredményére gyakorolt transzferhatását vizsgáló kutatások azonban támadhatók. Nehezen bizonyítható ugyanis, hogy mennyiben tulajdonítható ez speciálisan a zeneoktatás hatásának, és mennyiben annak, hogy bármire irányuló fejlesztési program is kimutatható fejlesztő hatást gyakorol. További nehézségeket okoz, hogy az iskolai gyakorlatban szinte lehetetlen olyan valódi kísérleti körülményeket teremteni, ami alapot adna a kísérleti és a kontrollcsoport összevetésére. Ezeket a fenntartásokat hangsúlyozza Winner és Hetland (2000), akik a zene transzferhatását vizsgáló nagyszámú kutatás adatainak metaanalízise alapján nem látták bizonyíthatónak e hatás létét. Ezen eredményeket Winner és Hetland (1999) így kommentálja: „Nem azért tanítunk az iskolában matematikát, hogy javítsunk a gyerekek zenei képességein. Akkor a zenétől miért kellene transzferhatást várnunk? A zene, mint a matematika, a fizika és a költészet, fontos része kultúránknak. A gyermekek jövőjét mérhetetlenül szebbé teszi a zene […] mély megértése. Ez éppen elég indok az iskolai zenetanításra.” (Winner, Hetlan, 1999)

Irodalom

Asztalos Kata (2016). A zenei észlelési képesség szerkezete és fejlődése 5–17 éves korban – online diagnosztikus mérések óvodai és iskolai környezetben. PhD-értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Oktatáselmélet Képzési Program.

Balogh László (2012). Komplex tehetségfejlesztő programok. Debrecen: Didakt Kiadó.

Balogh László, Bolló Csaba, Dávid Imre, Tóth László, Tóth Tamás (2014). A pedagógusok, szülők együttműködése és a kollégiumok szerepe a tehetségfejlesztésben. Géniusz könyvek, 31. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Bamberger, J. (1991). The mind behind the musical ear. How children develop musical intelligence. London: Harvard University Press.

Barkóczi Ilona, Pléh Csaba (1978). Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata. Kecskemét: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9. A vizuális tehetség