2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése

2.6.11.4. A táncos tehetség típusa

Ha a művészeti tevékenységet, az alkotást vizsgáljuk, akkor belátható, hogy mindegyik művészeti ágban, így a táncművészetben is igen fontos tényező a kreativitás, amely az alkotóképesség alapja.

„A kreatív folyamat alapkutatója Taylor J. (1959) volt, aki a következő 4 fázist különítette el: valóságfelfedezés / problémalátás, exponálás / lappangás, megvilágosodás / belátás és kivitelezés. Mindegyik fázis igen sokféle érzelmi állapotot eredményez, ezért jelent a kreatív ember számára igen nagy idegi és érzelmi, sőt fizikai terhelést is maga az alkotás: a belső feszültség, az alkotás vágya, az esetleges kudarcok megélése, feldolgozása, az extrém kitartás a megvalósítás fázisában és a megvalósítás öröme, az alkotást ért kritikai, vagy dicséret feldolgozása.” (Balogh, 2010, 5–20.)

Taylor rendszere szerint:

„az expresszív tehetség: a kifejező spontán alkotást jelent, egyfajta önkifejezés, amely általában nem jelent igazi eredetiséget,

a produktív alkotói szint: elsősorban ismeretek alkalmazását magában foglaló kreativitás,

az inventív, felfedező szint: a tudás birtokában megjelenő rugalmas asszociációk, szimbolikus folyamatok eredménye,

a felfedezés, az innovatív újító szint: a tudomány a művészet valamely területén az alapelvek megújítását, továbbfejlesztését jelenti,

az emergentív, gyökeresen újat teremtő szint: olyan ritka, magas szintű alkotás, amelynek eredményeként egészen új tudományos, művészeti elvek születnek.” (Balogh, 2010, 6–7.)

Taylor a kreativitás szintjei, mélysége szerint határozta meg a tehetségtípusokat, amelyeket most a tánc terén tehetségesek szempontjából közelítünk meg.

Taylor rendszere alapján a táncos kreativitás szintjeit vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg. Az expresszív szint a gyermek természetes mozgásképességét jelenti, amikor spontán mozog, táncol. Taylor rendszerében nem szerepelt, de talán köztes szintként elfogadható a re­produktív, interpretáló táncos szintje, aki nem képes a művészi színvonalú improvizációra, de a megtanult elemeket, folyamatokat kiválóan bemutatja. Nem csillan meg az egyénisége, de magabiztos tudással rendelkezik, kiváló kartáncos. A produktív táncos képes a tanult táncelemekből magas színvonalon improvizálni, képes a tánc újra alkotására. Az inventív alkotó tehetség a tánc területén a koreográfus tehetség. Az alkotó tehetség legfőbb jellemzője az invenció, a lelemény, az ötlet, a találékonyság és a felfedezés, egy új közlésforma megalkotása. A világ észlelése közben a koreográfus új és szokatlan összefüggéseket fedez fel, azt képes a tánc nyelvén megfogalmazni, leleményes az eszközök és formák használatában. Képes a szimbolikus gondolkodásra, a téma szimbolikus értelmezésére és megjelenítésére.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.11.5. A táncos tehetségek fejlesztésének lehetséges módszerei