- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.4. A Matehetsz szerepe a Nemzeti Tehetség Programban (...folytatás)
„A Magyar Tehetséggondozás I. Országos Konferenciája” Budapesten a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács szervezésében. A konferencia hírt adott arról, hogy széles társadalmi és politikai összefogás született a tehetségek felfedezése, gondozása érdekében, a résztvevők a tehetséggondozást közös nemzeti ügynek tekintik. A konferencián felszólalt a köztársasági elnök és a miniszterelnök is. A rendezvény szervezői egyúttal egy egész éves konferenciasorozatot is elindítottak, amelynek a következő állomásai voltak: 2008. május 23.: „Tehetséggondozás a felsőoktatásban” (ELTE TTK, Budapest); szeptember 19.: „Tehetségpontok I. Országos Konferenciája” (Debreceni Egyetem); szeptember 26.: „Tehetséggondozás a közoktatásban” (Győr).
A társadalmi egyetértés és a megfogalmazott szakmai szempontok alapján megszületik a 78/2008. (VI. 13.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program céljáról, majd ezt követően december 4-én a 126/2008. (XII. 4.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről.
A Magyar Géniusz Program indításának előkészítése. A program kidolgozása, honlapfejlesztés (geniuszportal.hu), a program résztvevőinek kiválasztása, a Matehetsz mint szervezeti háttér fejlesztése, Bajor Péter projektmenedzser pályázat útján történő kiválasztása. Az Oktatási Minisztérium 10 millió forinttal támogatja a Matehetsz által koordinálandó indulási folyamatot.
Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program kiemelt projekt (TÁMOP 3.4.4-A/08) megvalósítása: a Matehetsz a program kiemelt projektjének megvalósítójaként több száz oktatási intézményt vont be a tehetségsegítő és -fejlesztő folyamatokba, jelentős volumenű képzést valósított meg, szakkönyveket publikált és terjesztett, helyi tehetségnapok megvalósítását támogatta.
A Magyar Géniusz Program kiemelt projektjének eredményei:
társpályázatokon kedvezményezett 200 iskola és civilszervezet bevonása,
26 733 a programba bevont tehetséges fiatal,
Következő fejezet: >>> 4.1.5. Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) kialakulása és jelentősége