2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása (...folytatás)

Füller, K. (1974). Standardisierte Musikalitätstests. Frankfurt: Diesterweg.

Gardner, H. (1985). Frames of mind. The theory of multiple intelligence. New York: Basic Books.

Gellrich, M. (2001). Über den Aufbau und die Koordination stabil-flexibler Spielbewegungen beim Instrumentalspiel. In Gellrich, M. (Hrsg.), Neue Wege in der Instrumentalpädagogik. Regensburg: ConBrio, 320–394.

Gembris, H. (2002a). Grundlagen musikalischer Begabung und Entwicklung. Forum Musikpädagogik, 20. kötet. Augsburg: Wissner-Verlag.

Gembris, H. (2002b). The development of musical ability. In Colwell, R., Richardson, C. (Eds), The new handbook of research on music teaching and learning. New York: Oxford University Press, 487–509.

Gévayné Janurik Márta (2010). A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4–8 éves kor között. PhD-értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola.

Gordon, E. E. (1986). Final results of a two-year longitudinal predictive validity study of the Instrument Timbre Preference Test and the Musical Aptitude Profile. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 89, 8–17.

Gordon, E. E. (1989a). Audie. Chicago: GIA Publications.

Gordon, E. E. (1989b). Advanced Measures of Music Audiation. Chicago: GIA Publications.

Gordon, E. E. (1990). The nature and description of developmental and stabilized music aptitudes: Implications for music learning. In Wilson, F. R., Roehman, F. L. (Eds), Music and child development. St. Louis: MMB Music, 325–335.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9. A vizuális tehetség