2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása (...folytatás)

Gruhn, W. (2003). Kinder brauchen Musik. Musikalität bei kleinen Kindern entfalten und fördern. Weinheim/Basel/Berlin: Beltz.

Häcker, V., Ziehen, T. (1922). Über die Erblichkeit der musikalischen Begabung. Zeitschrift für Psychologie, 90, 204–306.

Janurik Márta (2007). Áramlatélmény az iskolai ének-zeneórákon. Magyar Pedagógia, 107(4), 295–320.

Kalmár Magda (1989). The effects of music education on the acquisition of some attribute-concepts in preschool children. Canadian Journal of Research in Music Education, 30, 51–59.

Kemp, A. (1996). The musical temperament. Psychologie and personality of musicians. Oxford: Oxford University Press.

Kodály Zoltán (1964). Visszatekintés I. (Bónis F. [szerk.]) Budapest: Zeneműkiadó.

Kokas Klára (1976). Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest: Zeneműkiadó.

Körmendy Zsolt (2015). Koncertpedagógia, a befogadóvá nevelés alternatív útja. PhD-értekezés. Budapest: ELTE, Neveléstudományi Doktori Iskola.

Kries, J. (1926). Wer ist musikalisch? Gedanken zur Psychologie der Tonkunst. Berlin: Springer.

Kwalwasser, J., Dykema, P. W. (1930). Kwalwasser – Dykema Music Tests. New York: Carl Fischer.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9. A vizuális tehetség