2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása (...folytatás)

Laczó Zoltán (1985). The nonmusical outcomes of music education: Influence on intelligence. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 85, 109–118.

L. Nagy Katalin (1997). Az ének-zene tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Parlando, 39(6), 42–46.

McCutcheon, L. E. (2000). Another failure to generalize the Mozart effect. Psychological Reports, 87(1), 325–330.

Motte-Haber, H. de la (2002). Handbuch der Musikpsychologie. (2. bővített kiadás) Laaber: Laaber-Verlag.

Páskuné Kiss Judit (1999). A zenei nevelés nem specifikus hatásai. In Balogh L. (szerk.), Tehetség és iskola. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Peretz, I., Hébert, S. (2000). Toward a biological account of music experience. Brain and Cognition, 42, 132–134.

Rauscher, F. H., Shaw, G. L., Ky, K. (1993). Music and spatial task performance. Nature, 365, 611.

Rauscher, F. H., Shaw, G. L., Ky, K. (1995). Listening to Mozart enhances spatial-temporal reasoning: Towards a neurophysiological basis. Neuroscience Letters, 185, 44–47.

Révész Géza (1946). Einführung in die Musikpsychologie. Bern: Francke.

Seashore, C. E. (1919). Measures of Music Talent. New York: Academic Press.