3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok

3.3.3. Komplex programok a köznevelésben

Sok-sok évtizedre nyúlik vissza a tehetséggondozás eredménye a hazai intézményrendszerben. Az elmúlt években a kutatásokban sok kérdéskör fogalmazódott meg, s a vizsgálati eredményekből a tehetséggondozás kritikus pontjai is kiderültek. Sok olyan terület van a tehetséggondozásban, amelyek az alapját képezik a hatékony tehetséggondozásnak. Ezek a következők lehetnek:

(1) a tehetség azonosításának szükségessége,

(2) a programok komplexitásának követelményei,

(3) a szervezeti keretek megújítása,

(4) a pedagógusok, szakemberek változó szerepe,

(5) az iskola és család intenzív együttműködésének fontossága.

A tehetséggondozással foglalkozó intézmények mind „tantervi”, mind nem tantervi rendszerhez illeszkedő tevékenységgel az egyoldalú képességfejlesztés helyett a komplex tehetségfejlesztésre koncentrálnak.

A tehetséggondozás komplex modelljei (Mönks–Renzulli-féle, illetve a Czeizel-modell) ráirányították a figyelmet arra, hogy a hatékony képességfejlesztés nem történhet személyiségfejlesztés és megfelelő szociális kapcsolatrendszer nélkül.

A fő célkitűzések a komplex fejlesztésben:

(1) a tehetséges tanulók erős oldalának fejlesztése,