- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.3. Komplex programok a köznevelésben
Sok-sok évtizedre nyúlik vissza a tehetséggondozás eredménye a hazai intézményrendszerben. Az elmúlt években a kutatásokban sok kérdéskör fogalmazódott meg, s a vizsgálati eredményekből a tehetséggondozás kritikus pontjai is kiderültek. Sok olyan terület van a tehetséggondozásban, amelyek az alapját képezik a hatékony tehetséggondozásnak. Ezek a következők lehetnek:
(1) a tehetség azonosításának szükségessége,
(2) a programok komplexitásának követelményei,
(3) a szervezeti keretek megújítása,
(4) a pedagógusok, szakemberek változó szerepe,
(5) az iskola és család intenzív együttműködésének fontossága.
A tehetséggondozással foglalkozó intézmények mind „tantervi”, mind nem tantervi rendszerhez illeszkedő tevékenységgel az egyoldalú képességfejlesztés helyett a komplex tehetségfejlesztésre koncentrálnak.
A tehetséggondozás komplex modelljei (Mönks–Renzulli-féle, illetve a Czeizel-modell) ráirányították a figyelmet arra, hogy a hatékony képességfejlesztés nem történhet személyiségfejlesztés és megfelelő szociális kapcsolatrendszer nélkül.
A fő célkitűzések a komplex fejlesztésben:
(1) a tehetséges tanulók erős oldalának fejlesztése,
Következő fejezet: >>> 3.3.4. Tehetséges tanulók támogatására irányuló programok