- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.3. Komplex programok a köznevelésben (...folytatás)
(2) a tehetségesnek látszó tanuló gyenge oldalának fejlesztése,
(3) az intenzív fejlesztéshez szükséges megfelelő légkör biztosítása,
(4) valamint a lazító programok biztosítása a feltöltődéshez.
A fenti célok új szemléletet jelentenek az intézményrendszer tehetséggondozó gyakorlatában (Balogh, 2012).
A hazai tehetséggondozásban indult komplex programok (pl. Arany János Tehetséggondozó Program) sokféle és új szervezeti keretek használatának szükségét jelentik.
Fontos szerepet kap a tehetséggondozásban az egyéni és csoportos fejlesztés, a differenciálás tanórán és tanórán kívül, speciális programok, tagozatok, emelt szintű képzések, két tanítási nyelvű, művészeti, sporttagozatos intézmények, az iskolán kívüli szervezeti formák, a versenyek, művészeti, tudományos tevékenységek, táborok, nyári kurzusok stb.
A fent felsorolt célkitűzések, programok közül olyat kell választani, melyek a tanulók jellemzőivel összhangban vannak, a fejlődésüket a legjobban elősegítik.
Következő fejezet: >>> 3.3.4. Tehetséges tanulók támogatására irányuló programok