2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban (...folytatás)

2.6.4.3. A kreatív gondolkodás, mint a képesség fejlesztésének lehetősége a kémiai tehetségek gondozásában kiemelkedő jelentőségű. Példákon keresztül mutatom be a szóasszociáció, az ötletroham és a fogalmi háló készítését, azok funkcióját. Kitérek az elvont gondolkodás, valamint a kommunikációs képességek fejlesztésének kémiában alkalmazható módszereire is.

2.6.4.4. A kooperatív technikák – mint a tehetségek fejlesztésének egyik lehetséges módjai – kapcsán ismertetem a csoportmunka alapelveit, szervezési lehetőségeit, valamint az értékelés szintjeit. Gyakorlatban alkalmazott példa rövid bemutatásával kitérek a tehetségek természettudományos, nyelvi, személyközi és digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségeire.

2.6.4.5. A kooperatív technikák egyik fontos eleméről, a projektoktatásról külön fejezetben foglalkozom. Megmutatom legfontosabb ismérveit, céljait. Egy konkrét példán keresztül bemutatom egy középiskolai projekt elkészítésének és megvalósításának menetét. Ezzel a módszerrel látom a legeredményesebben megvalósíthatónak a kémiai tehetségek komplex fejlesztését.

2.6.4.6. A számítógépes programok használata új utakat nyit meg a tehetségek fejlesztésében, ami egyben új kihívást is jelent. Ebben a fejezetben összegzem azokat a pszichikai és szemléletbeli változásokat, melyekre a fejlesztő tanárnak oda kell figyelnie. Összefoglalom továbbá azokat a lehetőségeket, melyeket a kémiai tehetségek gondozásában és fejlesztésében nyújt a világháló használata.

Kulcsszavak: otthon végzett kísérletezés, tantárgyi beállítódás, kreativitás, asszociatív gondolkodás, individualizált egyéni munka, virtuális valóság, digitális kompetencia