- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
1.2.1. A kollégiumi típusú iskolák szerepe a tehetségsegítésben
1.2.2. Katolikus felsőoktatás, az első, tartósnak bizonyuló magyar egyetem megalapítása
1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai
2.1.1.4. A környezet szerepét differenciáltabban bemutató újabb modellek
2.1.1.5. Öröklés – környezet – gyakorlás a szakértelem megszerzésében
2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
2.2.1.3.3. Kérdőívek alkalmazása a tehetség felismerésének folyamatában
2.2.1.3.5. Mérés – a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható mérőeszközök
2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek
2.2.1.4.1. Biológiai jellemzők, testi-fizikai állapot megismerésének módszerei
2.2.1.4.2. Pszichológiai jellemzők, a tehetségjegyek felismerésének módszerei
2.2.1.4.3. A A szociológiai jellemzők megismerésének módszerei
2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései
2.2.2.1. A képességmérésen alapuló tehetségazonosítás alapvető nehézségei
2.2.2.4. Út az intézményi tehetségazonosításhoz: kérdések, mielőtt hozzákezdünk
2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában
2.2.3.6. Az adaptív és sikeres versengéshez szükséges pszichés képességek
2.3.1.1. A tehetség kibontakozásának fejlődési és életútszemlélete
2.3.1.2. Korai általános és speciális tehetségjegyek; a fejlődés életkori sajátosságai
2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai
2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei
2.3.2.3.2. A kétszeresen kivételes személyek személyiségének általános jellemzői
2.3.2.3.3. A kétszeresen kivételes gyermekek oktatásának és nevelésének főbb alapelvei
2.3.2.4. A kétszeresen kivételes tanulók speciális csoportjai
2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése
2.4.3.1. Gyakran előforduló gyenge oldal: a tehetséges fiatal motiválatlansága
2.4.3.1.1. A tanulási motívumok rendszere, kapcsolatuk a tehetséggondozással
2.4.3.1.2. A fejlesztés lehetőségei a hatékony teljesítményértékeléssel
2.4.3.2.2. Az információfeldolgozási stratégiák fejlesztésének pszichológiai alapjai
2.4.3.2.3. Értelmi képességek fejlesztése és az önálló tanulás
2.4.3.2.5. A hatékony fejlesztés feltétele: szisztematikus és komplex építkezés
2.4.3.3. A kreativitás fejletlensége mint a tehetségesek lehetséges gyenge oldala
2.4.3.4. A tehetségesek személyiségének fejletlenségéből, zavaraiból fakadó főbb problémák
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.1.1.3. A Feldhusen és Kolloff (1979, 1986) által kifejlesztett Purdue háromlépcsős modell
2.5.1.1.4. A Betts (1986) által kifejlesztett Autonóm tanuló modell
2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban
2.5.3.3. A képesség szerinti csoportosítás szükségessége és formái
2.5.3.6. Külföldi példák az egyéni tehetségfejlesztő programok elterjedésére
2.5.3.7. Ziegler és Heller egyéni tehetségfejlesztő programjának modelljei
2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje
2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.1. A tanácsadás, ezen belül a tehetség-tanácsadás meghatározása
2.5.4.1.4. A tehetséggondozás során előforduló leggyakoribb problémahelyzetek
2.5.4.1.5. A tanulóknak, szülőknek, nevelőknek nyújtott tanácsadás specifikumai és etikai kérdései
2.5.4.1.6. A tehetség-tanácsadás során alkalmazott főbb módszerek
2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban
2.6.1.3.1. Osztályok, alosztályok, csoportok – általánostól a speciálisig
2.6.1.3.3. Párhuzamos területek; egymásból nyíló területek; területváltások és transzfer
2.6.1.4. Tudásterület, szakmai terület, kulturális terület és iskolai tehetségnevelés
2.6.2.2. A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben
2.6.2.3. A magyar matematika tehetséggondozás hagyományai, a matematika tehetségfejlesztés műhelyei
2.6.2.5. Javaslatok a hazai matematika tehetséggondozás eredményesebbé tételére
2.6.3.1. A biológia tudományában tehetséges tanuló jellemzői és azonosítása
2.6.3.2. A komplex tehetségfejlesztés értelmezése, összetevői a biológia tantárgy területén
2.6.3.4. A biológiatudományokban tehetséges tanulók foglalkoztatásának lehetőségei és módszerei
2.6.4.2. A tehetség gondozása, tanórán kívüli gazdagító programok
2.6.4.2.2. Tehetséggondozás versenyekre történő felkészítéssel
2.6.4.2.6. A finommotorikus tevékenység fejlesztése tanulói kísérletek kapcsán
2.6.4.4. Kooperatív technikák alkalmazása a tehetséggondozásban
2.6.4.6. Számítógépes programok a tehetségfejlesztés szolgálatában
2.6.5.2. A tehetséges tanulók azonosítása és fejlesztése fizikából
2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban
2.6.5.4. További tehetségfejlesztő eszközök a fizikatudományban
2.6.6.1. Az irodalomtanítás és a tehetségfejlesztés lehetőségei
2.6.6.2.1. Bevezetés az irodalomba – a tehetségfejlesztés kezdeti lehetőségei
2.6.6.2.2. Feladatlap Tóth Krisztina Térkép című novellájának feldolgozásához
2.6.6.2.3. Feladatlap Móricz Zsigmond két novellájának értelmezéséhez
2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
2.6.7.4. Beszéd- és értelemgyakorlatok mai szemmel: 19. századi válaszok 21. századi kihívásokra
2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz
2.6.8.2. A zenei tehetség azonosításának lehetőségei, eszközei, pszichológiai szempontjai
2.6.8.3. A zenei tehetség kibontakozását befolyásoló tényezők
2.6.8.4. A zenei tehetség és képességek fejlesztésének neuropszichológiai háttere
2.6.8.6. A zenei tehetség fejlesztésének főbb gyakorlati aspektusai
2.6.8.6.1. Differenciálás, gazdagítás a zenei tehetséggondozásban
2.6.8.6.3. A motiváció kiemelt jelentősége a zenei tehetség kibontakoztatásában
2.6.9.2. A vizuális tehetség felismerése, tehetségdiagnosztikai eszközök a vizuális nevelésben
2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?
2.6.10.1. Sport, tehetség és fejlődés holisztikus nézőpontból
2.6.10.4. A három legfontosabb mentális tényező – egy sporttehetség-kutatás konklúziói
2.6.10.7. Tényleg tehetsz érte – Tudatosság és a képességek felszabadítása
2.6.12.2.2. Különböző tehetségterületek támogatása informatikával
2.6.12.2.3. Különlegesen tehetségesek kibontakozásának segítése informatikával. Egyetemes tervezés
2.6.12.4. Informatikai tehetséggondozó jó gyakorlatok és portfóliók 2018-ban
2.6.14.1.1. A kezdetek: Gardner – létezik spirituális intelligencia?
2.6.14.1.2. Emmons, Sisk és Torrance: Létezik spirituális intelligencia!
2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
2.7.2. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének háttere
2.7.3. A tehetséggondozó tantervek, programok tervezésének alapelvei
2.7.4. A tehetséggondozó tantervét befolyásoló tehetségsegítési területek
2.7.5. Tehetségmodellek a tehetségsegítő tantervek, programok feldolgozásához
2.7.6. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének alapjai
2.7.6.1. Szempontok a tehetséggondozó tantervek, programok kidolgozásához
2.7.6.2. A tehetséggondozó tanterv tartalmát előkészítő mátrix
2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat
2.8.3. A komplex tehetséggondozó programok eredményességi mutatói
2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése
2.8.4.2. A komplex tehetséggondozó program céljának, fő tevékenységeinek áttekintése
2.8.4.3. A hatásvizsgálat céljának, tárgyának kijelölése, konkretizálása
2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása
2.8.4.5. A céloknak megfelelő adatgyűjtések elvégzése, statisztikai célú adatbázisok létrehozása
2.8.4.6. Adatok statisztikai elemzése, az eredmények feldolgozása, grafikus ábrázolása
2.8.4.7. Az eredmények értelmezése, a vizsgálati adatokból nyerhető következtetések megfogalmazása
2.8.5. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára irányuló kutatások eredményei
3.1. A fejlesztő szakemberek és a szülők együttműködése a tehetséggondozásban
3.1.2. Az anya (gondozó)–gyermek kapcsolat: kötődés–kognitív képességek
3.1.3. Apa–gyermek kapcsolat és a kognitív képességek néhány összefüggése
3.1.5. A pedagógus–felnőtt modell szerepe a tehetséggondozásban
3.1.6. A tehetséggondozást segítő szakemberek: iskolai tehetségkoordinátorok, mentorok, tutorok
3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük
3.2.1. A tehetség kibontakozását segítő társadalmi mikrokörnyezet – tehetségbarát társadalom
3.2.2. Tehetségsegítő szakemberek szerepei, kompetenciái és kompetenciahatárai
3.2.2.1. A pedagógusok szerepe a tehetség felismerésében és fejlesztésében
3.2.2.3. Fejlesztőpedagógusok a tehetséggondozás szolgálatában
3.2.2.4. Mentorok, tutorok és tanácsadók a tehetséggondozásban
3.2.3. Interprofesszionális együttműködés a tehetséggondozásban – a tehetségsegítő esetmegbeszélés
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
4.1.3.1. Szakmai és szervezeti előzmények; a Magyar Tehetséggondozó Társaság szerepe
4.1.3.2. A Nemzeti Tehetség Program létrejötte, céljai, működése
4.1.3.4. A Nemzeti Tehetség Program értékei, hatása és további lehetséges szakmai irányai
4.1.5. Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) kialakulása és jelentősége
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.2.1. Az ukrajnai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében
4.2.1.2.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken
4.2.1.4.1. A szerbiai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében
4.2.1.4.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken
4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében
4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben
4.3.2. Tehetségprogramok a tehetségpedagógia nemzetközi gyakorlatából: néhány ország példája
4.3.3. Összegzés. Visszatérő témák és tendenciák a tehetséggondozás nemzetközi gyakorlatában